Újabb balkáni háború közeleg? - Alkotmányos válság Bosznia-Hercegovinában
Globál
Egy ország, két entitás, három nemzet, négy vallás – így lehet leginkább jellemezni a világ egyik legbonyolultabb államszervezésével, bürokratikus felépítésével és törvényrendszerével bíró Bosznia-Hercegovinát. A viharos és történelmi tragédiáktól terhelt és világviszonylatban is sok konfliktust megélt balkáni országról a mai napig nem mondható el, hogy stabil törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezne. Ráadásul 2025 elején ez az államszervezési struktúra a létrejötte óta az egyik legnagyobb válságát élte meg. A konszolidáció egyelőre várat magára, sőt még eszkaláció egyes elemei is felfedezhetőek voltak az elmúlt hónapokban - írja cikkében az Oeconomus.
Az Oeconomus elemzésében megvizsgálja Bosznia-Hercegovina államszerkezetének rendkívül bonyolult összetettségét, valamint annak közvetett és közvetlen hatását a jelenlegi folyamatokra és kihívásokra. Emellett elemzi a 2025 év elején kirobbant, Milorad Dodik fémjelezte (alkotmányos és államszervezési) válságot, és magának a Republika Srpska elnökének hatalmi körét, illetve befolyását a szerb entitáson és a bosnyák államstruktúrán belül.
Látható, hogy az országban számos külföldi erő van jelen, hol nagyobb, hol kisebb befolyásolási képességgel és energiával. Mindemellett kitér Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozásának kérdésére, az ehhez kapcsolódó közvetett és közvetlen hatásokra és folyamatokra, illetve annak lehetséges kimenetelére.
Nemcsak a boszniai államszerkezet, de maga a válság, illetve az ország más hatalmakkal folytatott kapcsolatai is rendkívül összetettek és egyszerre számos síkon mozognak. A sok bizonytalan változó mellett ugyanakkor levonhatók pár olyan következtetések, amelyek hatással lehetnek nemcsak az országra, de közvetlenül a teljes nyugat-balkáni térségre és az Európai Unióra egyaránt.
Az alkotmányos válság egyes szakértők becslése szerint körülbelül még két évig fog tartani, igaz, különböző intenzitással.
Ennek a folyamatnak a következő, Republika Srpska-ban tartott előrehozott választás vagy egy Dodik elleni belső puccs vethetne előbb véget, amire azonban nem sok esélyt látni jelenleg. Ugyanakkor számos – leginkább bosnyák – szakértő kiemelte, hogy Milorad Dodikot a saját pártján belül fogják leváltani, amire akkor van a legnagyobb esély, ha azt látják, hogy jelenléte és vezetése már több kárt okoz az SNSD-nek, mint amennyi politikai és befolyásszerzési haszonnal az jár. Ugyanakkor ehhez – a leváltáshoz elengedhetetlen belső politikai kollektív akaraton túl – először egy reális és komoly esélyekkel bíró kihívóra lenne szükség, ugyanakkor ilyet nem látni jelenleg a Republika Srpska-n belül.
Néhányan ugyan már arról írtak, hogy akár rövid időn belül kitörhet a „következő délszláv háború”, ugyanakkor erre az esély rendkívül csekély.
Természetesen sok magyar fejében még aktívan élnek a tragikus háború szörnyű képei, ugyanakkor még ha a politikai és etnikai ellentétek okot is adnának egy aktív konfliktus kirobbanására, ennek gyakorlati megvalósulása aligha lenne elképzelhető. Egyrészt katonai képzést a fiatalabb generáció nem kapott, másrészt az országban rendkívül alacsony a nehézfegyverek (pl. tankok, harckocsik, ágyúk és más tüzérségi eszközök) száma, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen lenne megvívni bármilyen háborút.
Elképzelhető, hogy Dodik belső meggyengülése esetén Christian Schmidt főképviselő úgy dönt, hogy széleskörű jogkörével élve leváltja a szerb entitás elnökét, amelyre láthattuk, hogy volt már példa az OHR működésének történelme során. Ugyanakkor ez Dodik szerb lakosságon belüli és az egyes külföldi hatalmak általi támogatottsága miatt ma nem reális elképzelés.
A válság legvalószínűbb kimenetele rövid- és középtávon, hogy az előbb vagy utóbb veszteni fog intenzitásából és be fog fagyni, vagyis lesz egy olyan pont mind a szarajevói kormányzatnak, mind Dodiknak, amelyből nem fog előre lépni, vagyis eszkalálni egyik fél sem, ugyanis az beláthatatlan következményekkel járna az ország számára.
Az intenzitás csökkenését mutatják az elmúlt hetek történései is, amelyek nagy valószínűséggel a következő hetekben, illetve hónapokban is folytatódni fognak a körülmények jelentős megváltozásáig, amely alatt leginkább Dodik hatalomban maradására kell gondolni.
Ugyanakkor rendkívüli vágyálom – avagy wishful thinking – lenne azt gondolni, hogy Milorad Dodik bukásával minden, Bosznia-Hercegovinát érintő kérdés megoldódna, ugyanis azok a rendkívül mélyről eredő és számos körülményre visszavezethető problémák és kihívások miatt, sokkal inkább csak egy rövidtávú, tüneti kezelését jelentenék az országot érintő számtalan megpróbáltatásnak.
A teljes elemzés ITT érhető el.
