Ukrajna ezt a háborút már nem bírja sokáig, meddig tarthatnak ki? 

Az ukrán társadalom háborúval kapcsolatos hozzáállása az elmúlt hónapokban egyre megosztottabbá vált. Bár az ország lakosságának többsége továbbra is ellenzi a területi engedményeket és a küzdelem folytatását támogatja, egyre növekszik azok száma, akik szerint ideje lenne béketárgyalásokat kezdeni, még akár kompromisszumok árán is.

“2022 májusa óta a KMIIS rendszeresen megkérdezi a lakosságot arról, hogy hajlandóak lennének-e területi engedményekre a béke és a függetlenség megőrzése érdekében. Az utolsó ilyen felmérés eredményeit 2023 decemberében publikálták. Ezt követően hasonló kérdéseket tettek fel a válaszadóknak 2024 februárjában és májusában is”- írja a Kremenchuk Telegraph.

2022 májusa és 2023 májusa között a helyzet viszonylag stabil volt — mindössze 8-10 százalék volt hajlandó területi engedményekre, míg az abszolút többség (82-87 százalék) elutasította ezt. 2023 májusa után azonban fokozatos növekedés figyelhető meg azok arányában, akik hajlandók lennének engedményeket tenni. 2023 végére már 19 százalék volt hajlandó engedni, 2024 februárjára 26 százalék, míg 2024 májusára ez az arány 32 százalékra nőtt!

A hírportál szerint az elégedetlen hangok közül sokan a háború borzalmait közvetlenül megtapasztaló keleti és déli régiók lakosai közül kerülnek ki, akik a folyamatos harcok miatt már közvetlen veszélyben érzik magukat. Ezek a régiók, közel a frontvonalhoz, különösen érzékenyek a béketeremtési diskurzusokra, mivel az ott élők életét közvetlenül fenyegetik a mindennapos támadások​.

Egyre elkeseredettebben folyik a sorozás

Mennyire felelnek meg a valóságnak a KMIIS adatai? Nem tudjuk, a hírekből viszont az derül ki, hogy a kényszersorozás nem csak hogy mindennapos lett országszerte, egyre erőszakosabbá válik, és a legváratlanabb helyeken is lecsaphatnak a toborzók.

„A klubban, bent, közel a kijárathoz álltunk, és előttünk katonai egyenruhás emberek voltak. Karjelzésekkel. Ezek a sorozási hivatal képviselői voltak” – mesélte Anton Koszenko a TSN ukrán portálnak, akit egy kijevi éjszakai klubban tartóztattak le.

„Bementünk, elkezdtünk táncolni. De éjfél után nem sokkal maszkos emberek rontottak be. Egyeseken „rendőrség” felirat volt. Azt mondták, forduljunk a fal felé, tegyük a kezeinket a falra. Néhányuknak azt mondták, üljenek le, másoknak, hogy feküdjenek le.

Amikor valaki megpróbált felvételt készíteni, rájuk ordítottak, fenyegetőztek. Azokkal, akiknél nem találtak semmit, például velem, egyszerűen félreállítottak. Azt mondták: „Állj itt. Várj” – tette hozzá a 24 éves fiatalember, egy kijevi egyetem hallgatója.

A cikk azt is feleleveníti, hogy hasonló razziára Lvivben is sor került. „A Kryva Lypa utcát katonák zárták le. Az összes katonaköteles korú fiatalnál ellenőrizték a dokumentumokat. Csak azokat engedték el, akiknél voltak érvényes iratok vagy diákigazolvány, feltéve, hogy nappali tagozatos képzésben vesznek részt. Néhány katona és rendőr megpróbált behatolni a „Paradox” nevű szórakozóhelyre” A fővárosban és Lvivben történt események igazi botrányt okoztak – a sorozási tisztek egyértelműen túllépték hatáskörüket - írja a híroldal.

Kárpátalján is tudják, hogy a sorozók nem finomkodnak, pár napja a Kárpáthír írta meg, hogy az 53 éves Szerhij Kanalos szolyvai lakos belehalt a toborzóirodában elszenvedett bántalmazásba. A tragédiáról a néhai özvegye számolt be a médiának. Olga elmondása szerint a férje teljesen egészséges volt, egy karcolás sem volt rajta, amikor elindult a hadkiegészítőbe adatpontosításra.

Három nappal később, amikor felkereste őt a toborzó központban a férfi teste tele volt zúzódásokkal, véraláfutásokkal. Pár nappal később kapta a hírt, hogy Szerhijt kórházba szállították, az állapota válságos.

Már Ukrajnában is viszik a frontra a rabokat

Az emberhiányt mi sem mutatja jobban, mint hogy  Volodimir Zelenszkij elnök olyan törvényt léptetett életbe, amely lehetővé teszi az elítéltek felvételét a hadseregbe a mozgósítás idején. “Májusban már találkozók is zajlottak a börtönökben, ahol körülbelül ötven fogvatartott tárgyalt a Védelmi Erők képviselőivel. Az igazságügyi minisztérium szerint mintegy 4 ezer ilyen állampolgár kész csatlakozni a Védelmi Erőkhöz” - írja a Fokusz.

A hírportál megjegyzi, azok elítélt férfiak, akik mozgósítási korban vannak, lehetőséget kapnak a szabadságra, ha beleegyeznek, hogy katonai szolgálatot vállalnak. Ez csak azokra vonatkozik, akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket vagy nem veszélyeztették az állam biztonságát.

A mozgósítás akkor lehetséges, ha az elítéltek nem öltek meg rendőröket, nem követtek el szexuális erőszakot, és nem voltak magas rangú hivatalnokok, akik korrupciós bűncselekményeket követtek el.

Kemény tél jön 

Nem csak a sorozás elől bujkálók néznek kemény napok elé Ukrajnában, az orosz rakétatámadások miatt a teljes lakosság meg fogja szenvedni a telet.

“A rakétatámadások súlyos károkat okoztak Ukrajna energiarendszerében, így a következő tél nehéz próbatétel elé állíthatja az országot. A szakértők szerint a fűtési szezon alatt jelentős áramkimaradások várhatók, amelyek akár napokig is eltarthatnak”

- figyelmeztet a Kárpáti Igaz Szó. A kárpátaljai portál megjegyzi, az áramkimaradások hossza akár 8-12 órára is növekedhet, különösen a frontvonal közelében található területeken. A legsúlyosabb helyzet Harkiv, Zaporizzsja, Herszon és Szumi megyékben lesz, de Kijev, valamint Odessza és Dnyipro is hosszabb kimaradásokra számíthat.

A 2022-2023-as 2-3 napos áramkimaradások idén akár 5-6 napig is eltarthatnak, áram és fűtés nélkül. Meddig fogja mindezt bírni a lakosság? A Kárpáthír idéz egy Vlad Rossz asztrológust, aki szerint 2025 május 25-én fog véget érni a háború. De a híreket olvasva nem kell jósnak lenni annak belátásához, hogy ezt a háborút Ukrajna már nem húzhatja sokáig.