410 feletti év végi forintárfolyamra, és két százalékos növekedésre számít az Erste
HírekHetente keveri meg a lapokat az amerikai elnök, többek között az Európát érintő vámokkal kapcsolatban is, így nehéz előrejelzést adni – hangzott el az Erste Bank előrejelzői fórumán. A bank idén 2 százalékos növekedésre, 5,5 százalékos inflációra, és év végén 410-415-ös forint/euró árfolyamra számít.
Az amerikai gazdasági növekedés üteme markáns lassulást mutatott az év elején a vámok kapcsán tapasztalható kockázatok, és a szövetségi kormányzat leépítési hulláma miatt megingott bizalmi szint – mondta el Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője.
Amerikában és Európában az infláció mérséklődött 2023-24-ben, de néhány hónapja beragadt az infláció, és a jegybanki cél felett alakul a maginfláció szintje – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. A piacok az infláció középtávú mérséklődésére számít a maginfláció csökkenésével. Az atlantai Fed azonban kockázatokat jelez az amerikai vámok, és az azokra adott ellenvámok miatt, melyek egyértelműen emelik az infláció szintjét.Ennek ellenére lehetséges, hogy a Fed többet fog vágni a kamatokból, mint az Európai Központi Bank.A német gazdaságban komoly fiskális ösztönző is az asztalon van, a következő kormány dönt majd ennek a részleteiről, a gazdasági konjunktúra emelkedik, de sok a kockázat.2021 vége óta csökken a német termékek értékesítése a távol-keleti piacokon, a német iparcikkek egyelőre nem találtak új piacokat az ázsiai kereslet visszaesésének kiegészítésére.
A fogyasztás azonban ellensúlyozza az exportot, és a feldolgozóipar javulásnak indult a konjunktúra felmérések szerint, a szolgáltató-szektor pedig mérséklődni látszik.
Az euró/dollár árfolyammal kapcsolatban elmondták, hogy a dollár gyengülése után kezd kikopni a piacokról, hogy a dollár szárnyalását semmi nem tudja megakadályozni.
A dollár gyengülésében a recessziós félelmek, a gazdasági bizonytalanság is jelentős szerepet játszik, a növekedés üteme mindenképp lassabb lesz, de recesszió nem várható a jelenlegi helyzet alapján. a 2-3 százalékos éves növekedésnél lassabb ütem várható.
Szokatlan divergencia alakult ki az USA-beli és a német hosszú hozamok esetében az európai élénkítési tervek nyomán.
Magyarország: 1,5-2 százalékos növekedés várható idén
Két év stagnálás után idén beindul a hazai konjunktúra: a hazai gazdasági növekedést az első félévben a fogyasztás hajtja, a második félévben már szélesebb bázisú lehet a növekedés. A jövő évre 3,6 százalékos növekedést tartanak most valószínűnek: a választások előtti kiadások emelkedése és a német élénkítő csomag beérő hatása miatt.A legnagyobb probléma a bizalomhiány, ami az élénkülés fontos feltétele lenne, egyelőre a bizalom-indexekben nem látható markáns javulás.
Ennek egyik oka az inflációs várakozások emelkedése a lakosság körében, a vállalatok is óvatosan emelnek bért, a beruházásokban pedig még nem látszódik a fordulat.
A 2021-es megtakarítási szint végre helyreállt, de még nem látni tisztán, mennyire kezdene költekezni a lakosság.
A PMÁP-ok kamatok egy részét elfogyasztották a háztartások, de nagyon óvatosak maradtak a megtakarításoknál. A kamatok egy része mindenesetre a kiskereskedelmi fogyqasztásban és az ingatlanpiacon is megjelent.A bank év végére 415-ös euró/forint, és 380,7-es forint/dollár árfolyammal és volatilitással számol.A kockázatok közül kiemelték a növekedési és az inflácós kockázatokat, a kiszámíthatatlan külső környezetet, és a háború felfüggesztésének/befejezésének esélyét.
Az inflációt jelentős mértékben befolyásolja a forint árfolyama, a jegybank számára a magas infláció erősen leszűkítette a mozgásteret.
Az államadósság év végén 73,3 százalékon állhat a GDP arányában.
A jó hír, hogy az infláció tetőzhetett, és a második félévben jelentősebb dezinfláció várható, éves szinten 5,5 százalékos inflációs szint várható idén, jövőre pedig 3,8 százalék körül alakulhat.
Tavaly év végén elhagytuk az inflációs célsávot, és legkorábban jövőre láthatjuk azt, hogy a jegybanki célsávban az infláció ütemét. A szigorú monetáris kondíciók fenntartásának szükségességéről beszélt az MNB új vezetése, nem várható változás az új vezetéstől a monetáris politikában.
Elemzői várakozások megosztottak a kamattartásról, van, aki egyáltalán nem vár csökkentést, de akad olyan is. aki akár 75 bázispontos vágást is elképzelhetőnek tart.
Sok függ az EKB és a Fed monetáris politikájától, a forint árfolyamának alakulásától és a kormányzati intézkedések hatásától.
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban 4-4,2 százakékot tartanak valószínűnek erre az évre, de erre az évre nem látnak nagy kockázatokat. Az árrésstoppal kapcsolatban Nagy János elmondta: az intézkedés hatásának iránya még nem látható, és könnyen visszafelé sülhet el. A vállalati beruházási kedv visszafogott, a Demján Sándor Programból is még bőven van keret, ennek oka a kül- és belpiaci bizonytalanság és az inflációs kockázatok emelkedése.