Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A bankoknak könnyebb lesz belépni a kínai piacra

Hírek2020. jan. 5.MTI

A külföldi hitelezők könnyebben léphetnek a kínai piacra a banki és biztosítási szektort szabályozó bizottság újonnan bevezetett szabályainak köszönhetően.

A Kínai Bank és Biztosítási Felügyeleti Bizottság (CBIRC) weboldalán közzétett közlemény szerint megszüntették a Kínában tevékenykedni kívánó külföldi bankok összvagyonára vonatkozó követelményeket, enyhítették a közös vállalkozásban működő hitelintézetek részvényeseit érintő korlátozásokat, továbbá lehetővé tették a külföldi hitelezők számára, hogy egyszerre nyithassanak fiókokat és teljes mértékben külföldi kézben lévő bankokat Kína területén.

A közlemény arra is kitér, hogy az enyhítésekkel egy időben szigorították a saját tőke kezelésére vonatkozó, valamint a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére szolgáló követelményeket.

Peking tavaly októberben jelentette be, hogy a külföldi bankokat, brókercégeket és alapkezelő társaságokat érintő korlátozások eltörlését tervezi.

Január 1-jétől a külföldi befektetők akár teljes mértékben kivásárolhatják kínai partnereiket az országban működő életbiztosítókból és bankokból, az új év elejétől ugyanis a 2018 óta érvényben lévő, legfeljebb 49 százalékos külföldi tulajdonrészt megengedő szabály felső korlátját eltörölték. Még tavaly júliusban ráadásul a kínai jegybank bejelentette, hogy eltörli azt a követelményt, miszerint a biztosító társaságoknak legalább 30 éves működést kell igazolniuk ahhoz, hogy Kínában piacra léphessenek.

Elemzők szerint Kína 2030-ra az Egyesült Államokat lekörözve a világ legnagyobb biztosítási piacává lép elő.

Az általános biztosítási szektorban Peking eddig két európai biztosítónak - a német Allianznak, és a francia AXA-nak - engedélyezte, hogy teljes mértékben saját kézben tartsa kínai üzleti tevékenységét.

A CBIRC adatai szerint 2019 első kilenc hónapjában Kína szárazföldi területén a biztosítási díjak teljes összege elérte a 3,45 ezer milliárd jüant (146,24 ezer milliárd forint), ami az előző év azonos időszakához képest 2,6 százalékos emelkedést jelentett.