A hazai farmgazdaságok negyedét nők irányítják

Hírek2020. nov. 26.B.F.

A vidéken élő nők helyzete és lehetőségei a magyar mezőgazdaságban, különös tekintettel az agrár-generációváltásra – többek között erről szólt az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának kerekasztal-beszélgetése, melyre az 58. Közgazdász Vándorgyűlés keretében került sor.

Statisztikai kimutatások szerint alacsonyabb fizetést kapnak a nők, bár országonként jelentős különbségek vannak e téren. Ezzel kapcsolatban Szakács Hedvig, a ZIMBO Perbál Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ő nem tapasztalta, hogy egy cég úgy határozta volna meg, hogy ha férfit vesznek fel ugyanarra a pozícióra, akkor neki többet fizetnek.

Abban látja a problémát, hogy lehet, hogy a nők nem mernek annyira erősen tárgyalni egy fizetési pozíció kérdésében, nem annyira merészek, mint a férfiak. Ugyanabban a munkakörben, ugyanazzal a feltétellel náluk a cégcsoportnál a hölgyek ugyanolyan fizetést kapnak, mint a férfiak. Az dönti el inkább, hogy egy hölgy mennyi fizetést kap, hogy mennyi a tapasztalata – hangsúlyozta.

A modernizációval és innovációval a nőknek egyre több lehetősége van

– tette hozzá Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió Egyesület elnöke.

Süle Katalin Elza, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke leszögezte, Magyarországon a mezőgazdasági vállalkozások folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek. Szerinte itthon is meg lehet azt a bért keresni a mezőgazdaságban, mint távol az otthontól. A munkaerőigényes ágazatok, az állattenyésztés, a kertészet folyamatosan keresi a munkaerőt.

Gergely Krisztina agrárvállalkozó kiemelte,

nem hogy negatív megkülönböztetést, inkább pozitív diszkriminációt tapasztal nőként a mezőgazdaságban. Előfordult, hogy egy támogatás pályázásakor az, hogy egy üzemet nő vezet, pluszpontot jelentett.

Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke kiemelte, a nőkben benne van a töretlen tudásvágy: egy 2016-os NAV adat szerint

Magyarországon a felsőfokú agrárvégzettségüek 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi.

Folytak kutatások, amik KSH adatok alapján mutatták, hogy az elmúlt 30 évben hogyan nyertek teret a felsőoktatás területén a nők, gyakorlatilag mindenhol többségben vannak, így az agrár-felsőoktatásban is. Gergely Krisztina testközelből tapasztalja az agrár-felsőoktatás helyzetét. Azt látja, hogy a csoporttársai nagy része második generációs gazdálkodó.

A női agrárvezetők helyzetéről Zöldréti Attila elmondta, az uniós átlag 28 százalék, vagyis az összes farmgazdaság 28 százalékát vezeti nő. Magyarország ebben a tekintetben 27 százalékon áll. Kifejtette, az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött a magyar agrárium, de több területen nem érjük el a 80-as évek szintjét.

„Föl kell rázni az egész agráriumot, és az új lendület elnyerésében úgy gondolom, hogy a fiataloknak teret kell biztosítani.”

Gergely Krisztina azt tapasztalta a környezetében, hogy a nők, akik ösztönösen a gyermekeikben gondolkodnak, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntartható mezőgazdaságnak fejlesztésére. Süle Katalin Elza az előbbiekhez hozzátette, a magyar gazda a legtudatosabb környezetvédő.

Videók ajánlása vagy bármi