A vártnál gyorsabb gazdasági növekedést vár az EBRD

A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott 47 oldalas átfogó őszi regionális előrejelzése 2025 egészére 3,1 százalékos, 2026-ra 3,3 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.

Az EBRD az idei prognózist 0,1 százalékponttal javította a májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, 2026-ra szóló növekedési becslését ugyanakkor 0,1 százalékponttal visszavette.

Az idei egész évre szóló előrejelzés javítását az EBRD azzal indokolta, hogy a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságok átlagos éves összevetésű növekedése 2025 első felében 3,3 százalék volt, és ez a vártnál valamivel erőteljesebb lendületet jelez.

A londoni pénzintézet számításai szerint az augusztus végéig érvénybe lépett amerikai importvámok a tavaly mért 1,4 százalékról 4,1 százalékra emelték az EBRD-térség amerikai exportjának átlagos effektív vámszintjét.

A bank adatai szerint 2025 első felében - a működési terület több más országától eltérően - nőtt az amerikai piacra irányuló magyar export.

Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,4, 2026-ra 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,1 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.

A bank hangsúlyozza: az országcsoport egyes gazdaságainak növekedési előrejelzésében végrehajtott lefelé mutató felülvizsgálatok elsődleges okai között van a gyengébb külső kereslet, a költségvetési konszolidáció, valamint a megemelt amerikai importvámok közvetlen és közvetett hatásai, amelyeket részben ellensúlyoznak a növekvő infrastrukturális beruházások.

A bank a közép-európai EU-térségen belül a Szlovéniára adott növekedési prognózisát vette vissza a legnagyobb mértékben: az EBRD a szlovén gazdaságban az idén 0,7 százalékos növekedést vár, 1,2 százalékponttal alacsonyabbat az előző előrejelzésében valószínűsített ütemnél.

A bank adatai szerint az amerikai vámemelések az EBRD-térségen belül Szlovéniát érintették a legnagyobb mértékben: az idei év első felében az amerikai piacra irányuló szlovén export 830 millió dollárral - az éves szlovén hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő mértékben - zuhant.

Ennek elsődleges oka az EBRD szerint a szlovén és a svájci gyógyszeripar magas szintű integrációja, tekintettel a svájci gyógyszertermékekre érvénybe léptetett különösen magas amerikai vámokra.

Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 0,5 százalékkal, jövőre 2 százalékkal növekszik. A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 1 százalékponttal, a jövő évi növekedési várakozást 0,7 százalékponttal vette vissza, mindenekelőtt a gyenge külső kereslet, a külkereskedelmi fennakadások és az EU-hoz fűződő viszonyrendszer "kihívásai" miatt.

A magyar gazdaság növekedésének 2026-ra valószínűsített jelentős gyorsulásához ugyanakkor a bank szerint a fogyasztás és a magánszektorbeli beruházások élénkülése adja majd a hajtóerőt.

Az EBRD várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 2,5 százalékkal növekedhet, de ha a háború véget ér és elkezdődik az újjáépítés, az ukrán GDP-növekedés üteme jövőre elérheti 5 százalékot.

A pénzintézet szerint az ukrán makrogazdasági stabilitást a háborús körülmények között is jórészt sikerült megőrizni.

Az EBRD a háború kezdete óta több mint 8 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra.

A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.