A közép-európai régió legmodernebb biobankjának alapkövét tették le a Szegedi Tudományegyetem

Magyarországról egyedüli intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csatlakozott az Európai Unió tagállamainak biobanki tevékenységét felügyelő Biobanking and BioMolecular Resources Research Infrastructure-European Research Infrastructure Consortium (BBMRI-ERIC) infrastrukturális hálózathoz. Az erről szóló megállapodást 2020. január 21-én írta alá Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja és Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója.

A biológiai minták gyűjtésének és tárolásának több mint 75 éves múltja van a Szegedi Tudományegyetemen, a minták számos klinikai, orvosbiológiai és élettani kutatás alapjait jelentik

– fogalmazott Prof. Dr. Rovó László rektor. Hozzátette, a biológiai minták tárolása a világon mindenhol jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, ezért a globális változásoknak megfelelve a SZTE-n több éve zajlik szakmai, infrastrukturális és minőségirányítási fejlesztés a biobanki tevékenységek területén.

A BBMRI-ERIC jelenleg 20 országot foglal magában, mind méretében mind eredményességét tekintve pedig az egyik legnagyobb európai kutatási infrastruktúrának számít

– mondta Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy bár Magyarország nem tagja a szövetségnek, ugyanakkor a szegedi fejlesztések és tudományos eredmények ismeretében a szövetség döntése alapján Magyarországról egyedüli intézményként az SZTE közvetlenül csatlakozhat a hálózathoz.

Ennek köszönhetően Magyarország ezen az új innovatív kutatási területen is fontos nemzetközi szereplőként képviseli az oktatás-kutatás-betegellátás hármas egységén alapuló kiválóságot.

További szakmai elismerést jelent, hogy a világ egyik legnagyobb rákkutató programjának európai vezetője, a svédországi European Cancer Moonshot Lund Center szintén támogatja a fejlesztést. A szegedi egyetem biobanki tevékenységéhez kapcsolódó oktatási, betegellátási és kutatási folyamatok magas színvonala és nagy potenciálja eredményeképpen a Spartacus Cancer Foundation alapítvány a világ élvonalába tartozó, modern, robotizált mintatároló rendszert adományozott az egyetemnek. A több mint 3 milliárd forint értékű automata berendezés 19 millió minta tárolására alkalmas.

Az eszköz a Szegedi Tudományegyetem új biobankjában kap helyet, melynek alapkövét 2020. január 21-én tette le Dr. Horváth Zita, felősoktatásért felelős helyettes államtitkár, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Erik Steinfelder, a BBMRI-ERIC vezérigazgatója, Prof. Dr. Markó-Varga György, a European Cancer Moonshot Lund vezetője és John Les Corps, a Spartacus Cancer Foundation alapítvány alapító tagja.

Számos nagy volumenű nemzetközi kutatás-fejlesztési programhoz való csatlakozás és új EU-s pályázati forrásokhoz való hozzáférés lehetősége teremtődik meg a szegedi egyetemen az új biobanki épülettel és a BBMRI-ERIC infrastrukturális hálózat támogatásával

– hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Kiemelte, az új infrastruktúra szervesen kapcsolódik az SZTE nemzetközi oktatási, kutatási és egészségügyi tevékenységéhez, így hosszú távon erősíti az intézmény nemzetközi kapcsolatait a European University Alliance for Global Health programban. Emellett támogatja a Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine európai uniós H2020-as pályázatot és az egyetemi elméleti és klinikai kutatócsoportokat. Hozzátette, az új kompetencia központ elősegíti azt is, hogy világszinten elismert kutatók, szakemberek érkezzenek Szegedre, hozzájárulva ezzel új nemzetközi kutatási projektek elindításához.

A szegedi egyetem markáns helyet foglal el Magyarország és Európa felsőoktatási térképén, ezért az itt kialakuló biobanknak összetett hatása lesz a magyar felsőoktatásra

– hangsúlyozta Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, az SZTE biobank kialakítása azt bizonyítja, hogy jelentős tudományos munka zajlik az intézményben, amit nemzetközi szervezetek is elismernek és támogatnak. A fejlesztés alátámasztja az Innovációs és Technológiai Minisztérium azon törekvését, hogy a felsőoktatási intézmények innovációs és tudásközpontként működjenek, vagyis egyszerre végezzenek oktatási, kutatási és gyógyítási tevékenységet is.

A biobanknak köszönhetően minőségi ugrás várható azokban a kutatás-fejlesztési tevékenységekben, amelyek humán szövetminták felhasználására épülnek. Az egyes betegségek patomechanizmusának megértéséhez ugyanis szükség van arra, hogy a betegség által érintett szövettípusból mintát vegyenek az orvosok. Az alapkutatási eredmények kutatás-fejlesztésben történő hasznosításával pedig új terápiás és diagnosztikai megoldásokat dolgozhatnak ki a szakemberek

– tudtuk meg Prof. Dr. Széll Mártától, az SZTE stratégiai rektorhelyettesétől, a biobank vezetőjétől. Hozzátette, a daganatos és a súlyos krónikus népbetegségek esetében az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívását a személyre szabott terápiák kifejlesztése jelentette. Ennek klinikumba való alkalmazásához elengedhetetlen a betegminták gyűjtése, biobankban történő tárolása és vizsgálata. Hangsúlyozta, az SZTE biobanki tevékenysége nem csupán a minták fizikai tárolását jelenti, hanem az ehhez kapcsolódó betegadatok kezelését is és a szigorú szabályozásoknak való megfelelést is.

A Szegedi Tudományegyetem új biobankja, kiegészülve a modern mintatároló berendezéssel, világszínvonalon látja el az SZTE biológiai mintatárolási kapacitási igényeit a következő évtizedekben.

A kompetencia központ és a BBMRI-ERIC hálózathoz való csatlakozás olyan új lehetőségeket biztosít az SZTE számára, melyek alapján Magyarország és a régió vezető biobankjává válhat. Ezzel az SZTE-n is megteremtődik az egyik legfontosabb feltétele a személyre szabott orvoslás eljárásainak bevezetésére, a jobb egészségügyi ellátásnak, a betegségek koraibb felismerésének és a gyorsabb, eredményesebb és hatékonyabb onkológiai kezelések kutatás-fejlesztésének.

Forrás