A reálisnál sokkal magasabb inflációt érzékel a lakosság, és ez ördögi kört indíthat el
HírekA valós inflációnál sokkal magasabb drágulást érzékel a lakosság, és magasabb inflációval is kalkulál a jövőre nézve, ami ördögi kört indíthat el.
A háztartások inflációs várakozásai alapvetően befolyásolják a fogyasztói magatartást. Egyfelől hatnak a lakosság fogyasztási döntésére: ha a háztartások arra számítanak, hogy az árak emelkedni fognak, akkor előrehozhatják fogyasztásukat, ami az élénkebb kereslet következtében öngerjesztő módon felhajtja az inflációt. Másfelől hatnak a béralkura, a magasabb bérek iránti igények következtében emelkednek a vállalati költségek, és a vállalkozók árazási döntésein keresztül könnyen visszatérhet a magasabb infláció. Ezért a jegybankok számára a lakossági inflációs várakozások jelentősége kiemelt az inflációs célelérés szempontjából - írják a Magyar Nemzeti Bank elemzői a nemrég megjelent Inflációs Jelentésben.
A jegybank minden hónapban nyomon követi és inflációs gyorselemzésében bemutatja a lakosság ezen felmérésből számolt – kvalitatív kérdésekkel mért – inflációs várakozásait.
Az inflációs várakozásokat befolyásoló (mérhető) tényezők közül az inflációs érzékelés mellett 6 tényezőt azonosítottak. Ezek közé tartozik
- a tényinfláció,
- az élelmiszerinfláció,
- a makrogazdasági elemzők inflációs előrejelzésének alakulása,
- a fogyasztói bizalom,
- az euró-forint árfolyam és
- az árfolyam ingadozásának mértéke.
Az emberek inflációs érzékelését leginkább azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árváltozása befolyásolja, amelyeket gyakran és közvetlenül vásárolnak, az inflációs érzékelés pedig erősen hat a várakozásokra.
Ezért az érzékelt infláció vizsgálatába a tényinfláció mellett bevontuk az élelmiszerinflációt is.
A fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya 18 százalék volt 2024-ben, de pszichológiai súlyuk ennél jóval nagyobb lehet az inflációs érzékelésben a termékcsoport árának átlagosnál nagyobb ingadozása miatt, illetve azért, mert sok háztartás az általános inflációt azonosítja a napi bevásárlási költségek változásával.
Az élelmiszerinfláció nemcsak az inflációs érzékelést, hanem a várakozásokat is jelentősen befolyásolja. A várakozásokra 2020-2024 között erősebben hatott az élelmiszerinfláció annak ellenére, hogy az érzékelésen keresztül tovagyűrűző közvetett hatások a felére gyengültek. Az infláció emelkedésének szerkezete meghatározó az inflációs érzékelésben.
Az élelmiszerinfláció 10 százalékpontos emelkedése 3 százalékponttal emeli a lakosság inflációs érzékelését, és ezáltal 1,5 százalékkal a várakozását a 2020-2024. közötti időszakban.
Hazánkban az élelmiszerinfláció hagyományosan az infláció volatilis komponense, de 2022-ben igen magas értékeket ért el (40 százalék feletti ütemet is). Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság inflációs várakozásai is megugrottak.
A bizonytalan, kiszámíthatatlan árfolyammozgások inflációs félelmeket generálnak a háztartásokban, ezért felértékelődik a monetáris politika inflációs várakozásokat horgonyzó szerepe az árfolyam ingadozásának mérséklésén (stabilabb deviza) keresztül - írják az MNB szakértői.
Erre az évre az MNB előrejelzésében 4,7 százalékos infláció szerepel.