A világgazdaság kulcsszava a kiszámíthatatlanság - tanácskozott a vándorgyűlés

Idén immár 63. alkalommal rendezik meg a Közgazdász-vándorgyűlést. A szakma legrangosabb eseményének ebben az évben Veszprém adott otthont. A nyitó plenáris ülésen a magyar gazdaságpolitika első számú vezetői, így Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartottak előadást, de megszólalt Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, illetve Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Az elmúlt egy év során a világgazdaság kilátásai érdemben megváltoztak - mutatott rá Varga Mihály jegybankelnök. Mint mondta, tavaly Jackson Hole-ban a világ jegybankjainak vezetői még soft landing-ről beszéltek – úgynevezett „lágy landolásról”, amikor a gazdaság növekedése folyamatosan alacsony szintre vált –, és az volt az általános vélekedés, hogy visszaesés nélkül lehet újra pályára állítani a világot. Idén azonban teljesen más szelek fújnak:

ma a világgazdasági környezet szempontjából a legfontosabb szó úgy hangzik: kiszámíthatatlanság

- húzta alá Varga Mihály.

Rámutatott, a járvány után rekord méretű inflációs hullám következett, ennek hatásai máig érződnek. Az OECD 21 országában még most is a célérték felett van a pénzromlás üteme, az infláció nem tér vissza a járvány előtti szintre. A világgazdaság legfontosabb gazdasági erőközpontjai közül csak az Egyesült Államok tudja hozni azt a növekedési ütemet, amit a járvány előtt. Európa viszont már nem, aminek legfontosabb okaként a jegybank elnöke az olcsó orosz energiáról zajló erőltetett leválást, és az ebből fakadó versenyképességi problémákat nevezte meg.

Emellett megfigyelhető az is, hogy bár még öles lépésekkel növekszik, már a kínai gazdaság is jelentősen lassult. A világban 2020 után a fiskális élénkítések következtében az adósságállományok megnőttek, a második világháború óta nem látott szinten állnak, átlagosan 5 százalékos hiányszinttel lehet számolni.

A jegybank őrzi az árstabilitást

A hazai inflációról Varga Mihály elmondta: a csúcsán megközelítette a 20 százalékot. Mostanra ez 4,3 százalékig csökkent, de az áremelési hajlam a vállalatok körében továbbra is magas.

A jegybankelnök azt sem rejtette véka alá, hogy

az elmúlt 12 negyedévből 7 alkalommal csökkent a magyar GDP. Ilyen csak a 2009-es válságkor történt a rendszerváltás utáni Magyarországon. A GDP-növekedés esetében a V3-as országok és az EU átlaga alatt teljesített Magyarország.

Varga Mihály ugyanakkor arra is emlékeztetett, az exportban tartjuk a versenyt. Ami a magyar gazdaságot húzza, az egyértelműen a fogyasztás, de ami a kritikus helyzetet mutatja: az pedig a beruházások állapota.

Az inflációval kapcsolatban hozzátette, negatívan érinti az egyéneket és a gazdaság egészét, mivel visszafogja a beruházásokat, lassítja a gazdasági növekedést, és hátráltatja Magyarország felzárkózását. Ezért a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, nemcsak a jogszabályok által előírt mandátum miatt, hanem gazdasági megfontolásokból is.

Elfelejtett európai jelentések

Az elmúlt négy év kiszámíthatatlanságba csapott át, minden hét és hónap meglepetéseket okoz a közgazdászoknak, amire reagálni kell.  Ilyen közegben kell válaszokat adnia a gazdaságpolitikának. “Európa elkezdi költeni azt, ami nincs” - mindez már Nagy Márton előadásában hangzott el. A nemzetgazdasági miniszter a Vándorgyűlés plenáris ülésén azt mondta,

ha ránéznek az unióra, mondják már meg, hol az a keretrendszer, ami felveszi ezzel a versenyt?

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy korábban Draghi írt egy jelentést, majd a magyar kormány is tető alá hozott egy paktumot.

Hol vannak ezek a riportok? Elmondom, hol vannak: a kukában. Az unió úgy akar költeni, hogy abból remélhetőleg lesz valami.

A tárcavezető úgy látja, az európai autóipar haldoklik, ami siralmas, mivel a saját piacukról is kiszorulnak a gyártók. A kínai gyártók azzal együtt is letarolják a piacot, hogy védővámok vannak érvényben.

Januártól itt van a BYD Magyarországon, nem kell védővámot sem fizetni

– mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy mi ezzel nyertesek leszünk.

A tárcavezető a hazai gazdaságpolitikáról elmondta, hogy annak négy területre kell fókuszálnia: az otthonteremtésre, az adócsökkentésre, az országépítési tervre, valamint az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervre a reálbérek fenntartása és az agrárium megerősítése mellett.

Nagy Márton hangsúlyozta, Magyarországnak jó gazdaságpolitikát kell folytatnia, és megtartani mindazokat az ideológiai irányokat, amelyeket az elmúlt években képviselt: a munkaalapú társadalmat, a családközpontúságot, a nyugdíjasok, illetve a magyar kis- és középvállalatok védelmét. A szakminiszter kiemelte: a kabinet továbbra is az adócsökkentés kormánya marad.

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke felidézte, hogy 1975-ben elérte a GDP-arányos magyar államadósság az ötven százalékos szintet, azaz éppen

fél évszázados a magas magyar államadósság.

Szavai szerint fontos az államháztartás egyensúlyának fenntartása, arra negatívan hatott a múltban egyebek mellett a rendszerváltás által kiváltott sokk, amely az államadósság megugrásával járt. A kedvezőtlen gazdasági környezet megnehezíti a hátrány ledolgozását - tette hozzá, megjegyezve, hogy a GDP-arányos államadósság átlagosan 81 százalék volt 2024-ben az unión belül.

Európára kitekintve szólt arról, hogy "a német gazdaság gravitációja nagyon erős a régióban". Utalt arra, hogy a magyar költségvetésnek minden segítségre szüksége lesz ahhoz, hogy az egyensúly megmaradjon, így az uniós források hatékony felhasználására, valamint a német élénkítő program sikerére is.

A versenyképességi fordulatra az egész uniónak szüksége van, fontosnak nevezte, hogy az EU és ezen belül Németország találjon jó növekedési irányt, legyenek nyertesei a változásoknak. Ha ez így lesz, abból Magyarország is profitálhat

- mondta.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőszék tavaszi átalakításáról is beszélt, amely azt célozta, hogy speciális vizsgálati egységeket hozzanak létre a különböző ágazatok részére.

Szavai szerint érzelmek és hangulatok mozgatják a gazdaságot, fontos az optimista megközelítés, hiszen a pesszimista szemlélet determinálja a jövőt.