Az ipar és építőipar teljesítményéről, az államháztartásról és a fogyasztói árakról jelennek meg fontos adatok
HírekA Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az államháztartás központi alrendszerének október végi helyzetéről ad ki gyorsjelentést, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden a fogyasztói árak októberi alakulásáról számol be, csütörtökön az ipar szeptemberi adatainak második becslését, pénteken az építőipar szeptemberi adatait teszi közzé.
Az államháztartás központi alrendszere szeptember végén 3328,7 milliárd forint hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés 3267,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 101,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 162,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az éves várható pénzforgalmi hiány 4774,0 milliárd forint, ennek az első kilenc havi hiány a 69,7 százaléka, vagyis az időarányosnál (75 százalék) kedvezőbb volt. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,1 százalékkal magasabbak voltak.
A fogyasztói árak szeptemberben átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, augusztushoz viszonyítva nem változtak.
Az élelmiszerek 4,7 százalékkal, vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 3,0 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért összességében 10,6 százalékkal, a vezetékes gázért 23,4 százalékkal, az elektromos energiáért 2,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal, a szolgáltatásoké 5,9 százalékkal, a gyógyszeré 4,4 százalékkal nőtt, a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött.
Az ipari termelés szeptemberben a KSH első becslése szerint az előző év azonos időszakához mérten 1,3 százalékkal nőtt, munkanaphatástól megtisztítva 1,5 százalékkal csökkent.
Szezonálisan és munkanappal kiigazítva 1,3 százalékkal nagyobb volt az augusztusinál. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása nőtt, míg a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában visszaesett. Az év első kilenc hónapjában 3,4 százalékkal kisebb volt ipari termelés, mint 2024 azonos időszakában.
Az építőipari termelés volumene augusztusban a nyers adatok szerint 15,2 százalékkal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,3 százalékkal, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal esett vissza. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,4 százalékkal elmaradt a júliusitól. Augusztusban mindkét építményfőcsoport termelése csökkent az előző év azonos hónapjához képest, az épületeké 2,3 százalékkal, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 7,3 százalékkal, az egyéb építmények építése 41,2 százalékkal esett vissza. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 8,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A megkötött új szerződések volumene 123,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,0 százalékkal alacsonyabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 245,2 százalékkal magasabb volt.
