Berlint is ellepik a multik – a kis üzletek a fennmaradásért harcolnak

Hírek2019. aug 25.Növekedés.hu

A kis-és középvállalkozások Berlin egyes körzeteiből kiszorulnak, illetve képtelenek ott megvetni a lábukat. Az ok az elképesztő méretű helyiség bérleti díj emelkedés.

Nem csupán a lakások bérleti díja emelkedik túlságosan gyorsan Berlinben, hanem a kereskedelmi ingatlanoké is, olvasható a thelocal.de hírportálon. 

A nagyvárosi bérleti díjak emelkedésével foglalkozó viták során egy kérdés gyakran elsikkad: a boltok és a vállalkozások helyiségeinek problémája. Míg a lakásbérleti díjak korlátozására már születtek szabályok Németországban, például a „Mietpreisbremse” (bérleti díj-fék), a kereskedelmi ingatlanokra vonatkozó, hasonló előírások nincsenek. 

Pedig a díjak nyilvánvalóan emelkednek. Az úgynevezett „1-B körzetekben” a nagyobb ingatlanok bérleti díjai 2009 és 2018 között több, mint 260 százalékkal növekedtek Berlinben. Kisebb helyiségek esetében a növekmény 200, az úgynevezett I-A osztályba tartozó helyeken 50 százalékos. 

Az önkormányzat azonban nem hagyja annyiban: a berlini Szenátus a díjemelkedést korlátozni kívánja. Szabályozási kezdeményezést nyújtott be a német parlament felsőházához, a German Bundesrathoz. 

A beadvány, amely eljutott a Süddeutsche Zeitung napilaphoz, célul jelöli meg, hogy „fékezze a helyiségek bérleti díjait a nehézségekkel küzdő kereskedelmi ingatlanok piacán”.  A piacok akkor tekinthetők nehéz helyzetűeknek, ha „az a sajátos kockázat figyelhető meg, hogy a kis-és középvállalatok nem találnak megfizethető árú kereskedelmi ingatlanokat”. 

Az előterjesztés megállapítja, hogy a kereskedelmi ingatlanok bérleti díjai „robbanásszerűen” emelkedtek és a szélsőséges drágulás odavezetett, hogy a kis-és középvállalkozások egyes körzetekből kiszorulnak, illetve képtelenek ott megvetni a lábukat.

A berlini hatóságok emiatt úgy vélik: törvényben kell megteremteni annak a lehetőségét, hogy „a bérleti viszony kezdetén a díj korlátozható legyen”. 

Berlin igazságügyi szenátora, Dirk Behrendt, akit a Zöld Párt delegált, azt mondta:

a kezdeményezés lényege a kisméretű, a lakások szomszédságában működő boltok megmentése és annak megakadályozása, hogy a nagy láncok vegyék át a helyüket. Anagyvállalatok kiszorítják a hagyományos boltokat, a családi vállalkozásban működő mészárszékeket és könyvesboltokat. Mi meg akarjuk állítani ezt a folyamatot. 

Az eljárás következő lépcsőjeként a Bundesratnak fel kell kérnie a kormányt: vizsgálja meg, hogy feszült piaci helyzetekben van-e mód bérleti díj fék bevezetésére a kereskedelmi ingatlanok esetében.

Az elmúlt év októberében a Bundesrat egy határozatában már rámutatott:

aggályos, hogy a bérleti díjak jelentős növekedése miatt az elmúlt években szerkezeti átalakulás kezdődött a belvárosok területén. Ennek jellemzője, hogy a kisméretű, tulajdonos által működtetett kereskedelmi vállalkozások és szolgáltató egységek felhagynak tevékenységükkel. 

A Bundesrat akkori határozata azonban nem tartalmazott felszólítást a kereskedelmi ingatlanok bérleti díj-emelkedésének korlátozására. Csupán arra kérte a kormányt, hogy „vizsgálja meg egy kereskedelmi bérletről, gazdasági és városfejlesztésről szóló törvényi intézkedés előkészítésének lehetőségeit.” 

A szövetségi kormány azonban eddig nem mutatott különösebb érdeklődést a kereskedelmi ingatlanok bérleti díjának szabályozásával kapcsolatban. 

A Zöld Párt parlamenti képviselői a szabályozás igényét megfogalmazó hozzászólásaikban jelezték: a magas lakás-és kereskedelmi ingatlan díjak miatt a belvárosok „egyre inkább a turistákat és a turizmus igényeit szolgálják” és „lakóik egyoldalúan a gazdag háztartások családtagjai közül kerülnek ki”.

A kérdésre adott válaszban a kormány leszögezte: a kereskedelmi ingatlanok esetében a magánlakásokhoz hasonló, védelmi jellegű szabályok bevezetése „nem tűnik tanácsosnak”.