BKIK: a KATA szigorításától főként a szellemi területen tevékenykedő vállalkozások tartanak

Az idei nyár elején Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára az Országgyűlés megszavazta a „LEX PARRAGH”-ként elhíresült KATA szigorítást, ami nagy ellenállást váltott ki a vállalkozások részéről, mivel azt érezték, a módosítások a fejük felett történnek. A BKIK vezetősége éppen ezért úgy döntött, hogy egy empirikus kutatás keretén belül, együttműködve a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel megkérdezi a vállalkozókat a KATA adónem különböző aspektusairól. Ez jó lehetőség lehet arra, hogy megalapozott javaslatokat lehessen tenni a KATA adónem jelenlegi problémáinak a megoldására. A július végén, augusztus elején készített felmérésben 6042 vállalkozás válaszolt a kérdőívekre.

Nem meglepő, hogy a válaszadók többsége véli úgy, hogy vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új KATA-szabályok, hiszen a válaszadók között sokan vannak, akiket valóban hátrányosan érintenek a változások.

Főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy önhibájukon kívül sújtja majd őket a restrikció.

Nagyon sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a KATA hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva).

„Azzal együtt, hogy a KATA eredeti célkitűzése a kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt, illetőleg emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése, a tapasztalatok szerint előfordultak visszaélések is. Ráadásul ezt csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak egy részének katás vállalkozóvá kiszervezése a jelentős közteher megtakarítás reményét csillantotta fel”

– hangsúlyozza Nagy Elek, a BKIK elnöke, aki teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett  megoldási javaslatot.

Egyrészt problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást:

az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá, másrészt a szabály elég könnyű kijátszhatóságát.

Nagy Elek szerint a gyökereitől, az eredeti szellemisége szerint kell újra gondolni a katát.

Szintén nem meglepő, hogy a budapesti kamara és a két egyetem közös felmérését kitöltők 87,67 százaléka vélekedik úgy, hogy egy törvénymódosító javaslat előkészítésénél be kell vonni a vállalkozókat is a folyamatba. Nagy Elek szerint ennek részeként érdemes feltárni a vállalkozóknak a katával kapcsolatos anomáliákat: a bújtatott munkavállalás mellett egyfelől azt, hogy az eredendően személyi jellegű kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival (2013-ban 98 ezer forint volt, míg 2020-ban már 161 ezer forint a minimálbér) és annak társadalombiztosítási járulékaival, másfelől a bevételi határok felemelése (az eredeti 6 millió forintról 12 millióra) anélkül történt meg, hogy a társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak volna. E probléma kezelésére álláspontja szerint egy országos gazdasági kamarának időben javaslatot kellett volna tennie a jogalkotók felé.

A kutatásban többfajta megoldási módszert helyezhettek preferenciális sorrendbe a kutatási kérdőívet kitöltők. Ennek eredménye egyértelműen mutatja a vállalkozók elsődleges válaszaikban több mint 42 százalékban el tudják képzelni valamilyen adóteher növekedését a szabályozás egyszerűsége megmaradásáért vagy akár szigorú ellenőrzés mellett, nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látják a megoldást, míg a fennmaradó rész valamilyen szankció alkalmazását látja a legcélszerűbbnek.

A BKIK elnöke úgy véli, konzultációk formájában célszerű tudatosítani a vállalkozókban, milyen feltételek mellett maradhat fenn reálisan és tartósan a KATA a hazai adórendszerben, hogy kedvező tulajdonságaiból minél többet megtarthasson úgy, hogy közben a költségvetési logikát sem sérti alapjaiban. Az üzleti szereplők ez iránti fogékonysága aligha kérdőjelezhető meg, hiszen a felmérésből még az is kiolvasható, hogy a katát választó vállalkozói kör gazdasági értelemben kiemelten tudatosnak számít: a válaszadók 97,54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri a katás szolgálati idő és a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos nyugdíjbiztosítási kérdéseket, 50,80 százalékuk pedig saját nyugdíjcélú megtakarítással is rendelkezik a negatív hatások kiküszöbölésére.

A BKIK, más vállalkozói szervezetek javaslatait is figyelembe véve látja a lehetőségét olyan megoldásnak, amelyik mindenki számára megnyugtatóan tudná rendezni hosszútávon a katások helyzetét.