Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Csökkent a munkanélküliek száma

Hírek2025. jún. 27.MTI, Növekedés.hu

2025 májusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 669 ezer volt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2025. március-májusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 673 ezer volt, 38 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel, 2 millió 478 ezerre, a nőké 20 ezerrel, 2 millió 195 ezerre mérséklődött. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 501 ezren dolgoztak, ami 44 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 66 ezer és 106 ezer volt.
A 15-64 évesek körében a népesség és a foglalkoztattak egyidejű csökkenése mellett az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,1 százalék volt.
A ráta a férfiak körében 78,9 százalékot, a nőknél pedig 71,2 százalékot tett ki. A 2025. március-májusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 212 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék volt.
A férfi munkanélküliek száma 117 ezer, a nőké 95 ezret tett ki.
A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében megegyezett az előző év március és május közötti értékkel, mely a férfiak esetében 4,5 százalék, a nőknél 4,1 százalékos adatot mutatott.
A munkakeresés átlagos időtartama 12,8 hónap volt, a munkanélküliek 42,1 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 33,2 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. május végén az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal, 223 ezerre mérséklődött.
Májusban a foglalkoztatás az előző hónaphoz képest 3 ezer fővel nőtt, azonban az egy évvel korábbihoz viszonyítva 31 ezer fővel csökkent. Ezzel a foglalkoztatás továbbra is magas szinten van, 4 millió 669 ezer fő minősült foglalkoztatottnak a hónapban.
Ennél azonban bőven láttunk magasabb, 4 millió 700 ezer főt elérő foglalkoztatotti létszámot is, tehát azért valamilyen kedvezőtlen folyamat mindenképpen van a munkaerőpiacon - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Bank vezető elemzője.
Májusban a várt havi alapú jelentősebb növekedés elmaradt.
Erre a növekedésre azért lehetett számítani, mert az előző hónapban volt egy nagyobb visszaesés, amiről azt gondolhattuk, gondolhatjuk, hogy legalább részben a statisztikai módszertanból adódik, hiszen közgazdasági ok nem indokol ekkora csökkenést egy hónap alatt (hosszabb távon a feldolgozóipar helyzete azért igen) és ez az alkalmazotti statisztikában sem látszik meg. 

A munkanélküliségi ráta májusban 4,3 százalékot tett ki, ami az előző havinál 0,1 százalékponttal kisebb, míg az egy évvel korábbival megegyezik. A munkanélküliség tehát továbbra sem magas, az uniós átlagtól (az előző hónapban 5,9 százalék) elmarad, de azért jól mutatja, hogy van még tartalék a magyar munkaerőpiacban, hiszen itt is láttunk már alacsonyabb értékeket. Itt ugyanakkor a foglalkoztatás előző havi visszaesése nem hagyott nyomot, az inkább az aktivitást csökkentette. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az előző hónapban mért foglalkoztatási visszaesés egyik oka az lehet, hogy a munkaképes korú népesség érdemben csökkent és a nyugdíjba menőket nem pótolták a cégek fiatalabb munkavállalóval. Ez a valóságban persze nem egy hónap alatt jelentkezik a munkaképes korúaknál, inkább egy folyamat, de a foglalkoztatási adatokban valamiért egyszerre jelent meg.

A következő hónapokban nagyobb változásra a munkaerőpiacon nem számít Regős Gábor, marad a viszonylag magas foglalkoztatás, de nem annyira feszes munkaerőpiac. Ezen a konjunkturális helyzet javulása (elsősorban is az ipari termelés beindulása) tudna segíteni, illetve felfelé húzhatja a munkaerőigényt a nagy gyárak beindulása, melynek teljes kapacitással való működés esetén jelentős, több tízezer fős munkaerőigénye lesz.

Itt kérdés, hogy a beindulás, illetve a termelés felfutása milyen ütemben történik majd, illetve hogy az itt megjelenő munkaerőigény mekkora részét elégítik ki a cégek a belső piacról. A munkaerőpiac feszességének fokozása ugyanakkor alapvető fontosságú, hiszen enélkül nem lehet érdemi reálbérnövekedést elérni, mivel a cégek nincsenek erre rákényszerítve, ha a munkaerő nem szűkös erőforrás.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkaerőpiac csökkenő feszessége az elmúlt havi béradatban nem látszott, áprilisban az átlagbérek átlagosan 9,8 százalékkal nőttek, ami jelentős, az előző havit meghaladó bővülést jelent. Az egymásnak ellentmondó adatok alapján tehát nem is olyan könnyű eligazodni a mostani folyamatokban a különböző statisztikák alapján.