Dupla öröm: a Fitch is felminősítette Magyarországot

Mozgalmasnak bizonyult az év eleje a hitelminősítések szempontjából. A Fitch Ratings február 22-én, péntek éjjel – stabil kilátás mellett – egy fokozattal feljebb, BBB-re emelte “BBB mínusz”-ról a hosszú távú magyar államadós-besorolást, pont egy héttel azután, hogy a Standard & Poor’s is meglépte ugyanezt.

Ez szólt a felminősítés mellett

A Fitch indoklásában kiemelte, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a nettó külső adósság aránya a 2013-2017 közötti átlagos 34,4 százalékról 10,2 százalékra zuhant a tavalyi évre. Ez az eredmény a folyó fizetési mérleg tartós többletének, a stabil külföldi tőkebeáramlásnak valamint az uniós forrásoknak volt köszönhető. A cég szerint fizetési mérlegünk többlete tavaly elérte a GDP 1,1 százalékát, de az idén ez 0,9 százalékra csökkenhet. Ebben a mutatóban egyébként jobbak vagyunk a jelenleg BBB besorolású országok átlagánál.

Az államadósság pályája is csökkenő tendenciát mutat:

a Fitch szerint a tavaly év végi 71 százalékról idén a GDP 68 százalékára mérséklődhet az adósságrátánk,

2020-ra pedig 66 százalékos lehet. Érdemes itt megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint is a vártnál nagyobb mértékben esett vissza a bruttó államadósság is, ami 2018 végén a GDP 70,9 százaléka volt, vagyis 2007 óta nem látott szintre esett vissza. Ráadásul az elmúlt években a lakosság jelentős állampapír-vásárlásainak és a jegybank önfinanszírozási programjának köszönhetően érdemben csökkent az állam külső, illetve devizaadóssága, és ezzel párhuzamosan a gazdaság stabilitása nagyot nőtt.

A többi mutató is szépen alakult: a hitelminősítő szerint tavaly is alacsony, 2,1 százalékos volt az államháztartási deficit aránya a GDP-hez mérten, az idei évre pedig 2, jövőre 1,9 százalékos hiányt jósol. Emellett a gazdaság tavaly 4,8 százalékkal bővült, felülteljesítve az elemzők által várt pályát. 

A Fitchnél 2016. május 20-a óta voltunk a befektetési ajánlású sáv alapszintjét jelentő BBB mínusz besorolásban, a pozitív kilátás 2017 ősze óta volt érvényben. Ideje volt tehát az osztályzat javításának, hiszen az ügynökség már tavaly ősszel megállapította: Magyarország a Világbank mutatói szerint és az üzleti tevékenység feltételeit tekintve is felülmúlta az akkor még eggyel jobb, BBB besorolással rendelkező társait, melyek között megtalálható Bulgária, Olaszország, Portugália, Indonézia, Kazahsztán vagy a Fülöp-szigetek. Magyarország idei felminősítésének lehetőségére a Fitch maga is utalást tett korábbi londoni éves helyzetértékelésében, amelyet a közép- és kelet-európai térségről állított össze. A cég felidézte, hogy a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván a felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, amelyek már 2017 óta érvényben vannak. A cég megfogalmazása szerint a pozitív és a negatív osztályzati kilátások 7:1 arányú regionális megoszlása "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A hazai elemzők is bíztak a kedvező elbírálásban:

az elmúlt közel másfél évben Magyarország rengeteg területen ért el javulást, ezért optimisták vagyunk a mostani döntéssel kapcsolatban

– írta néhány napja Virovácz Péter, az ING elemzője véleményében.

A hitelminősítők is kiemelték korábbi elemzéseikben, hogy elsősorban

a jelenlegi növekedési ütem fenntartása, a költségvetési fegyelem és az adósságráta további csökkentése vezethet az osztályzatjavításhoz.

Ahogyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, ezek alapján Magyarország már rég megérett az újabb felminősítésre. Bár a Fitch erről most külön nem emlékezett meg, biztatóan alakult a magyar állampapírok ötéves CDS-felára (az ország fizetésképtelensége elleni biztosítás díja) is: az utóbbi időben 85 és 90 bázispont közötti tartományban ingadozott, ami mutatja, hogy a befektetők egyre alacsonyabbnak látják a magyar adósság kockázatát, és már eddig is magasabbra árazták a magyar besorolást. Igaz, például a szlovák CDS-felár 46 bázispont körül mozog, ami meg is felel annak, hogy északi szomszédunk négy kategóriával felettünk áll az S&P-nél és a Fitchnél.

Kockázatok és veszélyek

A hitelminősítők kockázatokat is azonosítanak Magyarország esetében. A Fitch konkrétan a munkaerőhiányra hívja fel a figyelmet, ami felfelé nyomja a béreket. Számítása szerint a bruttó havi keresetek 10,2 százalékkal nőttek éves szinten.

A másik negatívumként a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat emelte ki,

itt a tavaly decemberben elfogadott törvényre utal, amely a közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkezett. S végül azt is kockázatnak minősítette, hogy a 2021-ben kezdődő új uniós pénzügyi ciklusban csökkenhet a nekünk járó támogatások összege, ami visszavetheti a növekedést. Érdekes módon nem említette meg az esetleges külső sokkokat – mint az eurózóna, ezen belül a német gazdaság jelentős lassulását vagy a globális kereskedelmi viták éleződését –, mint növekedést fékező tényezőket. Igaz, elemzők általában egyetértenek abban, hogy a magyar gazdaság ma sokkal ellenállóbb, és jobban tudja kezelni a válsághelyzeteket.

Számít még a véleményük?

Ha a piac már eddig is jobbnak ítélte meg Magyarország helyzetét, mint a hitelminősítők, miért fontos az utóbbiak véleménye? Hisz minden jel arra mutat, hogy a múltbéli baklövések miatt – például amikor a 2008-as  pénzügyi válság előidézőinek hitelképességét alaposan elmérték – már amúgy sem élet-halál urai, mint régebben, s a befektetők sem veszik túl komolyan őket. Ugyanakkor számos olyan befektetési és nyugdíjalap működik a világban, amelyek csak a magasabb osztályba tartozó államokban helyezik el tőkéjüket, bóvli kategóriába sorolt értékpapírokat nem tarthatnak.

A jobb adósosztályzat tehát olcsóbbá teszi valamennyi gazdasági szereplő finanszírozását, illetve új külföldi befektetéseket is vonzhat.

Ezért nem babra megy a játék, ugyanakkor a hitelminősítők szemlátomást még mindig lassan reagálják le a piaci mozgásokat. Ennek egyébként még az a valószínű következménye, hogy felminősítés esetén sem számíthatunk komoly piaci reakcióra, hiszen a befektetők már beárazták, hogy elmozdulunk a "BBB mínuszról". A hét közepe óta  317,5-ös szint közelében ragadt meg a forint az euróval szemben, ami mutatja, hogy nyugodtan "várta" a magyar fizetőeszköz a Fitch döntését.

A mostani döntés után több mint két hónapot várhatunk a következő betervezett felülvizsgálatra,

a Moody's ugyanis csak május 3-án dönthet a magyar osztályzatról. Ráadásul a három nagy hitelminősítő közül egyedüliként ők még stabil kilátást tartanak érvényben a Baa3 besorolásra, így náluk elvileg most egy kilátásjavításnak kellene jönnie. Nyár végén olyan esemény jön, amire ritkán van példa: az S&P és a Fitch egy napon, augusztus 16-án vizsgálhatja felül a magyar adósosztályzatot.