Melyik életkorban vagyunk a legboldogabbak?
Elemzések18-20 éves kor után a 30-as évek elejéig, majd az 50 éves kortól legalább másfél évtizedig - ez az a két életszakasz, amikor a boldogságszint egyértelműen nő - derül ki brit kutatók széles körű felméréséből, amely szerint a boldogság összefüggésben van a pénzzel, de nem egészen úgy, ahogy elsőre gondoljuk.
Még soha nem készült olyan széles statisztikai adatbázison alapuló és sok szempontú boldogság-kutatás, mint a brit Resolution Foundation kutatóintézeté (RF), amely 2011-túl 2017-ig a brit Nemzeti Statisztikai Hivatallal (ONS) együttműködve szedte össze és vetette egybe a társadalmi és egyéni jóllét érzését meghatározó adatokat. A vizsgálatot még 2010-ben azért kezdeményezte David Cameron akkori kormányfő, hogy
végre el lehessen szakadni az leginkább az egy főre eső GDP-n alapuló boldogság-számításoktól, és jóval árnyaltabb képest kapjunk a jóllét feltételeiről.
A megállapítások közül az egyik legfontosabb az életkorra vonatkozik: eszerint a 16-20 éves kortól a 30-as éveink első feléig tart egy markánsan felfelé ívelő szakasz, majd az 50 éves kor után ismét emelkedik a boldogság-görbe, melyet később az egészségi állapot romlása csökkent.
A másik fontos megállapítás a jövedelem és a boldogság összefüggésével kapcsolatos: eszerint csak egy bizonyos jövedelmi szint - fejenként évi 20 ezer font (kb.7.300.000 forint) - eléréséig látható szoros korreláció a jóllét érzése és a jövedelem emelkedése között, efölött az összefüggés csökken, vagyis csak kisebb mértékű boldogság-emelkedés tapasztalható.
A legnagyobb ugrás egyébként a fejenkénti tízezer fontos (kb.3.650.000 forint) éves jövedelem eléréséig látható, ezután egyre kevesebbet tesz hozzá a kereset emelkedése a boldogság érzéséhez.
Nagyon sokat számít a végzett munka minősége is: a kutatások szerint egy földi légirányító hiába keresi egy virágárus jövedelmének sokszorosát, a boldogság-szintjük gyakorlatilag megegyezik. Ugyanez vonatkozik a lelkészekre és a nyomdászokra, akik
hiába keresnek közel egyformán, a lelkészek elégedettség-érzése többszöröse a nyomdászokénak.
A kutatások szerint a boldogságot a jövedelmi helyzetnél jobban befolyásolja a családi állapot, a párkapcsolat minősége, a tanultság, a munkaviszony jellege és a lakhatási körülmények, ami jól látható az alábbi ábrán:
A kutatás más érdekes megállapításai kitérnek arra, hogy
- egy új munkahely megszerzése kevesebb örömöt ad, mint egy elbocsátás miatti veszteség érzése,
- a regionális különbségek sokkal jobban befolyásolják a boldogságot, mint azt korábban feltételezték,
- a lakhatási körülmények ma már jóval többet nyomnak a latban, mint korábban.
Az alábbi ábrán látható, hogy az élet értékelése, az elégedettség, a boldogság és a szorongás szintje hogyan függ össze a jövedelemmel:
Összességében elmondható, hogy - ha a makrogazdasági mutatókat nézzük - a GDP-növekedés helyett sokkal inkább számít az egyéni boldogságban a foglalkoztatottság szintje, a munkahely minősége, valamint a fizetések szintje, amely továbbra is az egyik legmeghatározóbb elem.
