Egyre nagyobb lesz a kínai "sárkány feje" Görögországban

Több beruházási, kereskedelmi, infrastrukturális, energiaipari és pénzügyi együttműködéssel erősíti görögországi jelenlétét Kína, ezenkívül kereskedelmi hídfőállást épít ki Pireusz kikötőjében.

Összesen 16 egyezményt írt alá hétfőn Athénben Hszi Csin-ping kínai elnök és Kiriakosz Mitszotakisz görög kormányfő, ebből kettő a Pireuszi kikötőben tervezett fejlesztésekről rendelkezik, amelyeket a COSCO (China Ocean Shipping Company) kínai vállalat hajt végre - írja az Euronews.

A kínai államfő egy athéni lapnak adott interjújában a sárkány fejének nevezte ezeket a befektetéseket, érzékeltetve, mennyire fontos Peking számára a görög kikötő.

A kínai COSCO állami vállalat 2008 óta működtette a görög konténerkikötőt, 2016-ban pedig hozzájutott részvényeinek 67 százalékához. A cég eddig 800 millió eurót fektetett a kikötői létesítmények modernizálásába.

A pireuszi kikötő forgalma ennek köszönhetően a 2010-es 880 ezer TEU konténeregységről 2018-ra 4,9 millióra nőtt, a második legnagyobbra földközi-tengeri kikötők sorában.

A kínai elnök úgy fogalmazott, hogy mindkét oldal, Kína és Görögország is természetüknél fogva partnerek az Egy övezet, egy út projektben. Erősíteni szeretnék Pireusz tranzit-szerepét, és bővíteni a Kína és Európa közötti tengeri és szárazföldi kommunikációs vonal kapacitását. Pireusz kikötője a COSCO beruházásainak köszönhetően Európa legnagyobb konténerkikötőjévé válhat.

Kína „Egy övezet, egy út” politikájának keretében az egykori Selyemúton fekvő – illetve annak útvonalához közel eső, az ország szempontjából fontos államokkal igyekszik felélénkíteni kapcsolatait.

A több, szárazföldi és vízi útvonalra tagozódó hálózatban Görögország tekintetében az úgynevezett 21. századi tengeri Selyemút a releváns, amely Kínából indulva Délkelet-Ázsián és Indián át, Afrika keleti partvidékét érintve a Vörös-tengeren keresztül érkezik Európába, a történelem során is kulcsfontosságú görög kikötővárosokba – olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere az Európai Unió, így egyértelmű előnyökkel jár számára a kereskedelmi útvonalak biztosítása. Görögország kikötői egyenes utat jelentenek számára a kontinensre, különösen, ha megépítik a tervezett vasútvonalat, mely a görög kikötőt Belgráddal, majd Budapesttel kötné össze.

Kínának tehát nagyszabású tervei vannak a régióval, azonban ahhoz először térségbe vezető utat kell biztosítania, ez pedig a pireuszi kikötő.

A pireuszi kikötő a görög repterekkel együtt kiváló lehetőség Kínának, hogy megvesse lábát Európában. A selyemút projekt részeként tervben van egy a kikötőt és Közép-Európát összekötő vasút megépítése is, melyet az EU-val közösen finanszíroznának a kínaiak. A térség kereskedelmi útvonalainak fejlesztése nemcsak a görög GDP-t tudná megnövelni, a régió országainak gazdaságára – így hazánkra is mind kedvező hatással lesznek az infrastrukturális fejlesztések. Kína prioritásai közé tartozik az európai országokkal való kereskedelem, így az ehhez szükséges útvonalak biztosítása is, ez adja tehát a pireuszi kikötő megvásárlásának fontosságát.