Milyen tárgyakból állt és miért kellett páncélautóval hazahozni a Fejedelmek aranya kiállítást?
HírekA mintegy háromnegyed éve Erdélyben elindított Fejedelmek aranya kiállítás anyagát rendkívüli körülmények között, az MNB páncélautójával hozták haza a péntekről szombatra virradó éjjel folyamán. A rendkívüli értéket képviselő kiállítás anyagát a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzmúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből állították össze. Az ''akció'' hátterében a román hatóságok akadékoskodása állt.
Amint arról a Növekedés.hu is tudósított, szombat hajnalban épségben átlépte a magyar határt a Fejedelmek aranya - Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás anyaga.
Világviszonylatban is egyedülálló kincseket tartalmazott a tárlat
A kiállítás első állomása Csíkszereda volt.
Az MTI-nek a Magyar Nemzeti Múzeum közleménye alapján készült tavaly áprilisi tudósítása alapján a tárlat a Csíki Székely Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, az Erdélyi Történeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum közreműködésével jött létre. A kiállítás kurátorai a témát egyedi koncepcióval, a pénzek ábrázolásain keresztül közelítették meg. A kiállításon a több száz veret mellett bemutatják azokat a tárgyakat is, amelyek a fejedelmek éremportréin is felfedezhetők.
A kiállítás magát a pénzérmét, vagyis azt a tárgyat emeli ki, melyen a legtöbb emberhez eljutott a korban az uralkodó képmása, emellett az ötvöstárgyak, díszfegyverek, ruhák és azok kiegészítőinek több egyedi darabját is bemutatja. A tárlat ezeken a kincseken keresztül szemlélteti a kor divatját, a fejedelmek reprezentációs fogásait és azt, hogy Erdélyi Fejedelemség a 16-17. században jelentős gazdasággal rendelkező országnak számított
- idézi a Magyar Nemzeti Múzeum közleménye Tóth Csaba régész-numizmatikust, a kiállítás egyik kurátorát.
Tóth Csaba régész-numizmatikus, a kiállítás egyik kurátora tárlatvezetést tart a Fejedelmek Aranya - Uralkodói reprezentáció Erdélyben című időszaki kiállítás megnyitóján a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban 2024. április 16-án. A Csíki Székely Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, az Erdélyi Történeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum közreműködésével létrejött tárlat a témát egyedi koncepcióval, a pénzek ábrázolásain keresztül közelíti meg. MTI/Veres Nándor
Az összegzés szerint a kiállítás újszerű vállalkozásnak tekinthető, mivel egy korábban méltatlanul háttérbe szorult, de annál érdekesebb tematika mentén ismerteti az Erdélyi Fejedelemség arisztokráciájának anyagi kultúráját.
A kiállítás Csíkszereda után Marosvásárhelyre utazott tovább, ahol a városi Kultúrpalotában többszáz érmét, illetve kivételes értékkel bíró díszfegyvereket, ékszereket, viseleti és ötvöstárgyakat tekinthettek meg a látogatók.
A kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből bemutatott 73 db arany és 13 db ezüstpénz zöme világviszonylatban is különleges ritkaságnak számít. Az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály százszoros és ötvenszeres súlyú dukátjai csupán egyetlen példányban maradtak fenn, ahogy csillag és félhold alakú aranypénzei is. A pénzérmék mellett a kiállított műtárgyak különleges csoportját képezik az MNM ötvösgyűjteményéből származó, ún. pogány pénzes edények. A német és erdélyi műhelyekből származó eredeti, illetve öntött érmékkel díszített ötvöstárgyak divatja a 16–17. században élte virágkorát. A fegyvertárból került a kiállításra egy 16. századi huszárfélvért sisakkal, továbbá egy 17. századi díszsodronying, egy díszszablya, egy hegyestőr, két díszbuzogány, egy vadászkarabély, valamint egy szarvasagancsból készült gazdagon díszített lőportartó.
A Csíkszeredában bemutatott tárlat a marosvásárhelyi helyszínen további erdélyi műkincsekkel egészült ki, még több érem, ritka ötvöstárgy és fegyver volt látható a második helyszínen, köztük három 17. századi éremlelet, két korabeli vadászpuska, továbbá nemesfém kupák, poharak és tányérok.
A kiállítás ezt követően Sepsiszentgyörgyre utazott volna, utóbbi terv azonban meghíusult.
Ezért kellett hazahozni az aranyat
A rendkívüli utazókiállítás útja végül megszakadt és a műtárgyakat az éj leple alatt az MNB páncélautójával kellett hazahozni. Ahhoz, hogy megértsük az ügy hátterét Pap Melindának, az MTI tudósítójának Kolozsváron február 13-án készült anyagát érdemes felidézni.
Amint azt az MTI mintegy két hete megírta, Marosvásárhelyen rekedt a Fejedelmek aranya kiállítás magyarországi múzeumokból kölcsönzött anyaga, miután a román rendőrség olyan feltételeket támasztott a szállításához, amelyek teljesíthetetlennek bizonyulnak - nyilatkozott a Krónika erdélyi portálnak Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
A Fejedelmek aranya - Uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás az Erdélyi Fejedelemség korába kalauzolja a látogatókat. Csíkszereda és Marosvásárhely után harmadik helyszíne a sepsiszentgyörgyi múzeum lett volna, de a kiállítási tárgyakat nem sikerült odaszállítani.
A tárlat anyaga tavaly áprilisban érkezett Magyarországról Erdélybe. Elsőként a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum mutatta be a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközponttal és az Iparművészeti Múzeummal partnerségben. Onnan a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumba szállították. Sepsiszentgyörgyön december 4-én nyílt volna meg a kiállítás, de szállítási gondok miatt elmaradt a tárlatnyitó.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: az anyagot Marosvásárhelyről kellett volna Sepsiszentgyörgyre szállítani, de a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság nem járult hozzá a szállítás biztonsági tervéhez. Azt állították, hogy a nagy értékű tárgyak szállításához nem elég a fegyveres csendőrségi biztosítás, páncélautóval kell szállítani az anyagot - mondta az igazgató. Felidézte, hogy amikor évekkel korábban szerveztek nagyságrendekkel nagyobb értékű kiállítást Románia ókori arany- és ezüstkincséből, szóba sem került a páncélautó. Miután a rendőrség nem engedett a feltételből, megpróbáltak páncélkocsit szerezni, de nem sikerült, így lemondták a kiállítást.
A sepsiszentgyörgyi tárlat elmaradása miatt a Maros Megyei Múzeumra hárul a kiállítási anyag Budapestre való visszajuttatása. Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a Krónikának elmondta: a páncélautó kötelező használatáról egy kormányhatározat rendelkezik, mely előírja, hogy a félmillió eurót meghaladó értékű javakat páncélozott járműben kell szállítani, csendőrök vagy őrző-védő társaságok lőfegyverrel felfegyverzett tagjai kíséretében. Ennek alkalmazását azonban múzeumi értékek szállítása esetén az elmúlt 13 évben senkinek nem jutott eszébe számon kérni.
A probléma az, hogy sem Magyarországon, sem Romániában nem létezik olyan páncélozott autó, amelyiknek akkora ajtaja lenne, hogy a nagyobb műtárgyak beférjenek rajta
- magyarázta az igazgató, aki szerint a Maros megyei hatóságok is ragaszkodnak az előíráshoz. Közölte: megoldják a tárgyak visszaszállítását, de ha nincs megfelelő szállítójármű, hosszú távon nem lehet nagy értékű kiállításokat Romániába hozni, sem a román múzeumok értékes tárgyait külföldre vinni.
Egy nyugat-európai műkincsszállító cég nevének elhallgatását kérő illetékese a portálnak elmondta: nem tud arról, hogy bárhol a világon létezne műkincsszállító páncélautó, de szerinte erre nincs is szükség, mert az értékes szállítmányokat fegyveres őrök kísérik. Közölte: a nagy veszélyt az jelenti, hogy az értékes műtárgyak megsérülnek a szállítás során, ezért a műtárgyszállító autókat nagyon érzékeny légrugókkal látják el. A szakember szerint azért nem készítenek páncélozott műkincsszállító autókat, mert a páncél súlyát csak laprugók képesek megtartani, és azokkal megoldhatatlan a rezgésmentes szállítás.
A kincsek hazatértek
A fenti előzmények vezettek el oda, hogy a kincsek biztonsága érdekében végül hazahozták a kiállítás anyagát. A tárlat március 15-től megtekinthető lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az alábbi videón pillanatképek láthatóak a kiállítás első állomásáról:
A címlapi és a borítókép forrása: Pénzmúzeum
