Freund Tamás: Túl kell lépni a tudományellenességen

Hírek2020. szept 24.Sz.A.

Az időnként megmutatkozó tudományellenességen túl kell lépni, és a tudomány jelentőségét és szerepét már az iskolában be kell mutatni a gyerekeknek. Ez utóbbi folyamatban fontos szerepe van az óvodától kezdve egészen a felsőoktatásig minden tanulási fokozatnak, persze a maga szintjén. Mert csak ezzel a háttérrel lehet a politikai, civil és gazdasági szereplők türelmetlenségével határozottan fellépni - fejtette ki Freund Tamás, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszédének kezdetén egy, a tudomány megítélésével kapcsolatos gyakori hibára hívta fel a figyelmet. Eszerint nagyon sokan kategorikusan elválasztják egymástól az elméletet és annak gyakorlati megvalósítását, gyakorlati hasznát. Meglátása szerint ez hiba. 

Akik olyanokat mondanak, hogy kevesebb kutatót és több iparost, azok nem értik a fenti összefüggéseket. Pedig a gyártás és a kutatás között nyilvánvaló a kapcsolat: a tények után következik az alkalmazás, azaz létrejön a szintézis.Freund Tamás kiemelte, mintegy két évtizede létrejött új gazdasági kutatási terület a neuro economics azt vizsgálja, a gazdasági döntésekben milyen egyéb, nem gazdasági motívumok találhatók meg. Az új tudományág azt vizsgálja, bizonyos gazdasági döntések mögött milyen politikai, illetve érzelmi szálak húzódnak, húzódhatnak meg. Milyen viselkedés lélektani motívumok állnak a tényleges döntések mögött.

Az elnök rámutatott, az ember nem mindig cselekszik racionálisan. Komoly szerepe van a tudománynak abban, hogy a legmodernebb eszközök, például képalkotó eljárások segítségével felderítse, milyen tényezők vehetnek részt egy-egy döntés meghozatalában. 
A mind szélesebb körben alkalmazott neuromarketingről beszélve kijelentette, annak alkalmazói részben feltárják, részben viszont befolyásolják a fogyasztók magatartását.

Ennek jelentőségét az adja, hogy az emberi agy a hozzá érkező információknak csak egészen kis hányadát képes tudatosan feldolgozni, a döntésekben azonban ott vannak  a nem tudatosult információk is.

A technika konkrét alkalmazásáról elmondta, ezeket a lehetőségeket a digitális technológia fejlesztői használják ki legjobban az agy befolyásolására egy-egy alkalmazás kifejlesztésekor. Hozzátette, ma már pontosan kideríthető, pontosan mit szeretnének elérni, és ahhoz milyen eszközöket vesznek igénybe. 
Freund Tamás kiemelten foglalkozott a politika és a tudomány kapcsolatával. Szerinte kiszámítható és tervezhető kapcsolatra van szükség a két terület között.

Általános jellemző a világ plurális demokráciáiban is, hogy konfliktus alakul ki a két oldal között, mert mindegyik a saját területére való beavatkozással vádolhatja a másikat. A beavatkozás pedig mindig konfliktussal jár. Sok esetben az is előfordul, hogy a tudomány belső vitáit is befolyásolják politikai hatások. 

Az elnök szerint mindkét oldalnak a saját területén kell maradni, kölcsönösen tisztelni egymást. Nagyon fontos ugyan a pénz, amely a jelek szerint meglesz, ez azonban nem elég a sikerhez. Fontos, hogy mire fordítják a pénzt, hogy megvan-e a kölcsönös bizalom, illetve hogy kialakult-e már a jövőkép, illetve a biztonság érzése a felek között. Kiemelte, mindez nem megy erőből, konszenzusra, az együttműködés és a versenyzés egyensúlyára van szükség.

Olyan feltételrendszerre van szükség, amelynek kialakításába bevonnak minden érdekeltet, így például a civil szervezeteket is, és amelynek célja a politikai, finanszírozási és társadalmi-kulturális stabilitás kialakítása. A politikusok és tudományos tanácsadóik kapcsolatáról beszélve kiemelte, azt intézményessé kell tenni, a tanácsadóknak pedig nem egy-egy megoldás mellett vagy ellen kell kifejteni véleményüket, hanem az adott probléma ideális tudományos megoldásáról kell véleményt alkotni. A tanácsadóknak olyan higgadt, független véleményt kell a megfelelő időben megfogalmazni, ami mentes minden politikai befolyástól.

Ha ugyanis a tudósok bevonódnak a politikába, az a demokratikus döntési rendszerre nézve sem jelent jót. A vélemények kialakításába pedig be kell vonni a tudományos közösséget, hogy az adott tanács ne váljon az érdekérvényesítés eszközévé. A másik oldalról pedig be kell vonni ezekbe a folyamatokba a politikai közösséget is, azaz feltámasztani benne az igényt a tudomány iránt.

A két oldal közötti kapcsolatnak pedig alapvetően más formában kell megvalósulni válság, és más formában békeidőben. Amíg válság idején gyorsan létrehozott ad hoc csoportokban kell megvitatni a felvetődött problémákat és az azokra adott válaszokat. Ezzel szemben normál működés esetén a hagyományos, intézményi szintű kapcsolatra és párbeszédre van szükség.