Friss fizetési mérleg-adatok: a külső pozíciónk továbbra is stabil

Az idei második negyedévében a folyó fizetési mérleg négy negyedéves GDP-arányos többlete 1 százalékot tett ki. A negyedévben a folyó fizetési mérleg 245 millió eurós hiányt jelzett, ami 1,7 milliárd euróval kisebb az egy évvel korábbi értéknél. A szezonálisan igazított egyenleg 2026 második negyedévében a GDP -0,1 százalékát tette ki, míg a négy negyedéves többlet a GDP 1 százalékára mérséklődött - tette közzé ma az MNB.

A folyó fizetési mérleg négy negyedéves egyenlegének változása mögött a külkereskedelmi egyenleg és a viszonzatlan folyó átutalások csökkenése állt, miközben a jövedelemegyenleg kismértékű javulást mutatott. A külkereskedelem négy negyedéves GDP-arányos többlete a második negyedévben 3,5 százalékra mérséklődött.

Az áruforgalom második negyedévi 931 millió eurós hiánya közel 700 millió euróval romlott az előző év azonos időszakának egyenlegéhez képest, ami elsősorban az energiaegyenleg hiányának mintegy 600 millió eurós növekedéséből – az iráni háború kedvezőtlen hatásának kibontakozásából – eredt.

Az energiaegyenleg négy negyedeves GDP-arányos hiánya 0,2 százalékponttal emelkedett az első negyedévhez képest. Az euróban számított árukivitel az élénkülő feldolgozóipari termelés mellett mintegy 15 százalékkal meghaladta a tavalyi szintjét. Ezzel párhuzamosan az áruimport éves összevetésben – elsősorban a gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek bővülő behozatala miatt – mintegy 17 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásegyenleg 3,1 milliárd eurós második negyedévi többlete 165 millió euróval meghaladta az egy évvel ezelőtti értékét, amihez leginkább a turizmus és bérmunka járultak hozzá, míg a távközlési, számítástechnikai és informatika szolgáltatások, valamint az egyéb üzleti szolgáltatások egyenlegének változásai ellentétes irányba hatottak. A jövedelemegyenleg mintegy 1,9 milliárd eurós hiánya 58 millió euróval romlott az egy évvel korábbi szinthez képest. A kedvezőtlenebb nominális érték a külföldi tulajdonban lévő vállalati részesedésekhez kapcsolódó jövedelem és a kamategyenleg romláshoz kötődött, miközben a munkajövedelmek egyenlege javult – összességében azonban a négy negyedéves jövedelemegyenleg GDP-arányos hiánya 2,4 százalékra javult. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege

– az EU-tól származó folyó transzferek számottevő visszaesése mellett –

éves összevetésben több mint 1,1 milliárd euróval csökkent, így 458 millió eurós deficitet mutatott. Ennek hatására a négy negyedéves GDP-arányos mutató 0,1 százalékos hiányba fordult. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegeként előálló, a reálgazdaság oldaláról számított külső finanszírozási képesség 2026 második negyedévében -123 millió eurós egyenleget mutatott, ami 1,7 milliárd euróval elmaradt az egy évvel korábbi értékétől. A négy negyedéves külső finanszírozási képesség így a GDP 1,6 százalékára csökkent.

A pénzügyi mérleg adatai alapján a második negyedévben a nettó közvetlentőke-befektetés (FDI) az előző év azonos időszakában tapasztaltnál nagyobb kiáramlást mutatott, amivel párhuzamosan jelentősen nőtt a nettó külső adósság. A második negyedévi 1,4 milliárd eurós nettó közvetlentőke-kiáramláshoz elsősorban a kifektetésekhez kapcsolódó tulajdonosi hitelek növekedése járult hozzá, miközben – szintén a tulajdonosi hitelekhez kapcsolódóan –

a magyarországi közvetlentőke-befektetések egyenlege enyhén nőtt.

A portfólióbefektetéseken belül a rezidens befektetők külföldi részvény és befektetési jegy vásárlásai több mint 1,5 milliárd euróra emelkedtek, miközben a nettó külső adósság tranzakcióból eredően 5,2 milliárd euróval nőtt – amihez hozzájárult az eurozóna-csatlakozással kapcsolatos várakozások miatt megemelkedett külföldi állampapír-kereslet is. A finanszírozás oldaláról számított finanszírozási igény a második negyedévben 1,7 milliárd euro volt. 2026 második negyedévében a külső adósságmutatók jelentős mértékben emelkedtek, amihez az adósságjellegű források beáramlása mellett átértékelődési hatások is hozzájárultak – a hozamok csökkenésével párhuzamosan ugyanis

megnőtt a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány értéke.

A GDP-arányos, tulajdonosi hitelek nélküli bruttó külső adósság így a második negyedévben mintegy 72 százalékra, míg a nettó külső adósságráta közel 16 százalékra növekedett. A szektorális bontást tekintve az állam és a vállalatok nettó külső adósságrátájának emelkedését enyhén mérsékelte a bankrendszer mutatójának csökkenése.