Ide menekülnek majd a gazdagok, ha gond van

A gyakorlati részt magántársaságok, konzultációs irodák, ügyvédek bonyolítják le tisztességes százalékokért. Oroszországból ez idő szerint két EU-államban a legkönnyebb állampolgárságot szerezni, Cipruson és Máltán. A románok hirdetéseivel tele van az orosz sajtó. De rajtuk kívül más EU-tagok, a lettek, bolgárok, máltaiak, nagy-britanniaiak, ciprusiak, spanyolok, portugálok, görögök árulják a tartózkodási, letelepedési engedélyt, ami egyes esetekben az útlevél, az állampolgárság megszerzéséhez vezet.

Az USA, Kanada, Ciprus, Nagy-Britannia a legdrágább, 1-3 millió dollárig terjedő összeget kell rászánni.

Oroszországban közvetítő irodák tucatjai ajánlják a magyar útlevél megszerzésének lehetőségét. Egyikük, a visasam.ru így hirdet:

„Ha Önnek van a zsebében 300,000 euró, saját magának, családjának (nejének és kiskorú gyermekeinek) először tartózkodási engedélyt, majd állampolgárságot szerezhet. Ehhez mindössze 2 évig kell az országban élni, a 8 éves bevándorlási eljárással szemben. 

De az EU-ba való áttelepülés jelenleg csak a jómódú oroszok számára lehetőség” – figyelmeztet a realitásokra a portál. Még egy hat és félperces oktatófilmet is megtekinthet a portál látogatója, amelyben a közvetítő szélhámosok módszereire figyelmeztet.

Mi magyarok azonban ezzel nem vagyunk egyedül!

Még a leggazdagabb államok sem hagyják ki az Aranyvízum kínálta lehetőségeket. Hollandia például 1,25 millió eurós, egy holland tulajdonú társaságba való beruházást kíván meg az aranyvízumért. Cserében viszont a következőket kínálja:

• Szabad mozgás a Schengen-övezetben
• Lakhatási engedély a családtagoknak, gyerekeknek
• Nincs minimális lakhatási időtartam-követelmény
• Öt év Hollandiában való élés után állampolgárságért folyamodhatnak
• Lehetőség a holland ingatlanpiacon befektetni, például lakást, házat venni
• Később kettős állampolgárság
• Egyszerű munkavállalás Európában
• Munkavállalási engedély Hollandiában

Az Associated Press gyűjtése szerint 2007-2017 között több mint százezer gazdag kínai élt az aranyvízum-lehetőségek valamelyikével és összesen 24 milliárd dollárt fizetett ki ilyen célokra.

Sok ország ajánl cserébe a befektetésért állampolgárságot (Citizenship by Investment – CIP, kevésbé elegánsan mondva befektető-migráns), amelyekben második útlevélhez juthat a pénzes idegen. Európán kívül vannak olcsóbb országok (Thaiföld, a karibi-térség szigetállamainak egy része), ahol az állampolgárság ára valahol 200.000 dollár körül kezdődik.

A Business Insider (BI) megszólaltatta Nuri Katzot, egy CIP-re szakosodott nemzetközi tanácsadó cég elnökét, aki szerint

a gazdagoknak azért is fontos a második, harmadik útlevél, hogy szabadabban mozoghassanak a világban. Másoknak ez státusszimbólum, amivel fel lehet vágni. Azonban sok gazdag ember adóelkerülésre („adóoptimalizálásra”) használja fel állampolgárságait.

Vagyonát különböző országokba csoportosítja át, hogy adózás szempontjából jól járjon. Ez egy dinamikus játszma, hiszen az országokban folyamatosan változnak az adózási szabályok – és aki figyeli azokat és megvan rá lehetősége, hogy kihasználja a kínálkozó helyzetet, tőkemozgatást végez, jól járhat.

Az EU-n belül a legolcsóbb állampolgárság megszerzési lehetőséget Lettország kínálja a BI felmérése alapján. A lettek alapfeltétele, hogy öt esztendő leforgása alatt minimum 286,000 eurót fizessen be a jelentkező egy ottani bankszámlára. Ennél olcsóbb megoldás: a külföldi jelentkező minimálisan 36,000 euróért beszáll valamelyik lett vállalat alaptőkéjébe és a következő esztendőben még 28,600 eurót kell ugyanígy invesztálnia. Ez arra ad lehetőséget, hogy öt esztendő elteltével beadhassa állampolgárság iránti kérelmét és teljesítse a követelményeket, például bizonyítsa lett nyelvtudását (az oroszt nem fogadják el) és tegyen vizsgát a lett történelemből. „Nincs ember, aki felnőttként meg tudjon tanulni a kívánt mértékben lettül, ami irgalmatlanul nehéz nyelv. Ezt a hatóságok is tudják…” mondja Nuri Katz.

EU-második az olcsósági versenyben Málta, ahol az óhajtott útlevél megszerzésénél 150,000 euró az alsó határ. Ezért máltai államkötvényeket kell vásárolni és öt esztendeig megtartani. Vagy 350,000 euróért ingatlant venni, vagy minimum havi 16,000 eurós, öt évnél korábban fel nem mondható házbérleti szerződést kötni. A harmadik változat: vissza nem térítendő egyszeri 650,000 eurós befizetés a Nemzeti Fejlesztési és Szociális Alapba.

Görögországban 250,000 euróért kell ingatlant vásárolni a letelepedési engedélyért. Ez kategóriájában az EU legolcsóbbja.

Portugáliában is működik az Aranyvízum program. Egy trükkje van: öt évig érvényes tartózkodási engedélyt adnak ki, de csak hat év ott élés után lehet portugál állampolgárságért folyamodni. Tehát elvben kétszer kell beszállni az Aranyvízumba, persze ez dupla pénzt is jelent. Három variáns:

1. Félmillió eurós befektetés egy kis és középvállalatokba beruházó alapba
2. Ingatlanvásárlás legalább 350,000 euróért
3. Olyan vállalkozás elindítása, amely legalább tíz munkahelyet teremt az országban

Spanyolország Aranyvízum-programja: minimum félmillió eurós ingatlanvásárlás, öt év helyben lakás után lehet kérvényezni a letelepedési engedélyt, tíz év után pedig az állampolgárságot.

Bulgáriában még drágább az állampolgárság. Két lehetőséget kínálnak:

1. Ötéves lejáratú, egymillió bolgár levás (BGN), hozzávetőlegesen 600,000 dolláros államkötvény-vásárlás. Öt év elteltével a beruházó visszakapja pénzét – kamat nélkül.
2. A gyorsabb megoldás: egymillió bolgár levás (BGN) államkötvény-vásárlás, egy év múlva ismét egymillióért államkötvényt venni és legalább egy évig Bulgáriában élni. Az egy-egymillió levás kötvényt két évig nem adhatja el, de két év után állampolgárságot kap.

Ciprus talán a legdrágább Európában: CIP-programja keretében két lehetőség nyílik állampolgárság megszerzésére:

1. Egyszeri, kétmillió euró értékű ingatlanvásárlás,
2. Másfél millió euró értékű, saját tulajdonú ciprusi ingatlan, továbbá félmillió eurós ciprusi bankbetét.

A Business Insider szerint az új-zélandi állampolgárság a legdrágább. Ebben szerepe lehet a „világvége” hangulatnak. A szupergazdagok arra számítanak, hogy a világvégén lévő két, viszonylag jó éghajlatú sziget menedéket nyújt majd akkor, ha nukleáris világháború törne ki, vagy a környezetszennyezés, a klímaváltozás olyan mértékű lesz, hogy emiatt globális lázadások, háborúk törnek ki. (Ehhez persze kell egy nagy távolságok megtételére képes magánrepülőgép – és esetleg Új-Zélandon egy magánreptér).

Az új-zélandi letelepedési engedély két úton szerezhető meg:

1. Négy év leforgása alatt 3 millió új-zélandi dollár (NZD) – ami körülbelül kétmillió USA-dollár - beruházás
2. Három év alatt tíz millió új-zélandi dollár, mintegy 6,5 millió USA-dollár beruházás.

A legdrágább letelepedési engedélyek (és a beruházó-migránsok számára a legnehezebben megszerezhető állampolgárságok) közé tartozik az ausztrál. Kell, hogy legyen a jelöltnek legalább másfél millió dolláros vagyona (legalább két évvel az engedély kérelem beadása előtti időtől számítva) és ruházzon be legalább egymillió dollárt egy olyan ausztrál vállalkozásba, amely hasznot hajt az országnak.

Kanada sem olcsó a letelepedőknek. Quebec tartomány külön programja szerint legalább 700,000 amerikai dollárt kell a vállalkozószelleműeknek rászánni.

Az Egyesült Államokba beruházó-migránsként bejutni akaróknak minimálisan félmillió dollárba kerül az EB-5 típusú vízum, amely alapján zöldkártya igényelhető, majd a zöldkártyával tovább lehet lépni az állampolgárság irányába.