Gazdasági hurrikánra figyelmeztet a legnagyobb amerikai bank

Most még napos az idő, de egyfajta gazdasági hurrikánra kell felkészülni a jövőben. Nem tudni, hogy kisebb vihar, vagy egy óriási mértékű megrázkódtatás lesz - véli Jamie Dimon, a JP Morgan amerikai nagybank vezetője, aki szerint a tartósan magas energiaárak, az infláció és az emelkedő kamatok miatt a recesszió sem kizárt.

A monetáris szigorítás másik formája, a monetáris szűkítés (QT, Quantitative Tightening), vagyis a hitelezés lassítása és a kötvényvásárlások kivezetése szükséges Dimon szeint, mert - mint a CNN-nek elmondta -

már így is túl nagy a likviditás a pénzpiacokon. 

Az infláció alakulása az Egyesült Államokban (1960-2022)

Szavaival megegyező figyelmeztetést közölt a Goldman Sachs működési igazgatója, John Waldron, aki szerint soha nem látott sokkok rázzák meg az amerikai gazdaságot.

Több gazdasági ciklus lezajlott az elmúlt évtizedekben, de a gazdasági sokkok ilyen mennyisége és egybeesésére szinte példátlan - tette hozzá a Reutersnek adott interjúban a Goldman vezetője.

A legfontosabb kockázati tényező szerinte a nyersanyagok árának emelkedése, és az inflációt leszorító alapkamat emelés, amely megtépázza a pénzügyi piacokat.

A tőkepiaci aktivitás pedig jelentősen, akár 70 százalékkal is visszaeshet éves alapon.

Az amerikai alapkamat szintje (1970-2021)

A stagfláció elkerülhetetlennek tűnik - vélik az Economist Intelligence Unit elemzői, akik szerint az ukrajnai háború miatt megemelkedett energiaárak és nyersanyagárak következtében a háztartások jóval kisebb elkölthető forrásokkal számolhatnak.

Előrejelzésük szerint azonban nem várható a 2008-as válsághoz hasonló gazdasági visszaesés, de a lassuló növekedéssel, stagnálással együtt zajló magas infláció elkerülhetetlen.

Hasonló véleményt fogalmazott meg már egy hónappal ezelőtt Nouriel Roubini közgazdász, akit Mr.Balsors néven is emlegetnek, mert aki azon kevesek közé tartozott, akik a 2008-as válságot időben megjósolták.

Roubini szerint a stagfláció már itt van

• a vártnál jóval magasabbra szökő energiárak,
• az orosz invázió miatti energia-drágulás
• az ellátási láncok szakadozása,
• a kínai lezárások miatti gazdasági lassulás,
• a nyersanyaghiány
• az élelmiszerek áremelkedése, illetve hiánya, valamint
• a zöld energiára átálláshoz szükséges nyersanyagok drágulása miatt.

A nyersanyagárak drágulása tartósan magas szinten tarthatják az inflációt, amely 41 éve nem látott szintet ért el az Egyesült Államokban is, és májusban is csak 8,3 százalékra mérséklődött.

Az amerikai GDP növekedés éves változása (1970-2021)

Az eddigi magas inflációs ciklusok a növekedés lassulásával, stagnálással, illetve recesszióval jártak, ezért a Fed-nek nagyon óvatosan kell kamatot emelni.

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy - a 70-es évek, és a 80-as évek elejének két olajválsága miatt - hiába emelték fel 10 százalékra az alapkamatot, az inflációt csak nagyon lassan sikerült megfékezni.

Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap a legutóbbi, áprilisban közölt - márciusi adatok alapján vett - globális előrejelzése szerint az USA-nak idén még 3,3 százalék körüli növekedést jósoltak, ami jövőre 2,4 százalékos szintre csökkenhet.

Az utóbbi két hónapban azonban a kilátások sokat romlottak, főleg az infláció és a háborús kockázatok tekintetében.

Mindez tükröződik a tőzsdéken is: a Wall Street-en idén sokkal nagyobb volt a visszaesés, mint az európai vezető tőzsdéken vagy Tokióban.

Idén az S&P index 14 százalékot süllyedt, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq index pedig közel negyedével esett vissza.