Pengeélen táncol Európa gazdasága a háború miatt az IMF volt vezető közgazdásza szerint
ElemzésekA háború és az orosz energiafüggőség miatt Európa teljesen kiszolgáltatottá vált, a gazdasága pengeélen táncol a növekedés és a recesszió között - véli Barry Eichengreen, az IMF korábbi vezető közgazdásza. A Nemzetközi Valutaalap és a német jegybank is hasonló hangvételű előrejelzéseket tett az európai gazdaságról.
Európa gazdasága pengeélen táncol - fogalmazott Barry Eichengreen, az IMF korábbi vezető közgazdásza, a University of California tanára egy friss elemzésében.
Szerinte a járvány okozta károk után a gazdaság helyreállt, ám jelenleg - főként a háború miatt - az európai döntéshozóknak gyakorlatilag nincs befolyása a további gazdasági fellendülés folytatására. Úgy látja, hogyEurópa gazdasága a recesszió és a növekedés között ingázik.
Bár a kiskereskedelem és az ipari termelés januárban fellendülni látszott, az elszálló energia- és nyersanyagárak miatt a fogyasztói bizalom megingott, és a bizonytalanság nőtt. Március közepére az Európai Bizottság által mért fogyasztói bizalmi mutató a járvány óta a legalacsonyabb szintre esett.
Eichengreen szerint a dráguló inputok miatt a vállalkozásoknak háttérbe kell szorítaniuk a nyereséget.
Függés és kiszolgáltatottság
- Ha a teljes orosz gázszállítás leáll, akkor a gázüzemű gyárak nem fognak tudni takarékoskodni, kénytelenek bezárni kapuikat. Ennek eredményeképp az amerikai cseppfolyósított gáz az egyetlen opció - véli a közgazdász a Project Syndicate oldalon megjelent elemzésében.
Egyértelmű az európaiak kiszolgáltatottsága energiaellátás ügyében: az, hogy felfüggesztik-e a gázszállítást, teljes mértékben az orosz elnökön múlik,aki a nyugati szankciók megtorlásaként dönthet a szállítások megszüntetéséről.
Hozzáteszi, hogy Moszkvának az Európából származó energiabevételekre szüksége lesz, de nem ez lenne az első eset, hogy a harag és a büszkeség felülmúlja a gazdasági logikát.
Nem kizárt a technikai recesszió
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a háború miatt az euróövezet gazdasága - a jelenlegi helyzet szerint, vagyis a háború elhúzódásával nem kalkulálva - idén már csak 2,8 százalékkal növekszik, a számunkra kiemelten fontos német gazdaság pedig 2,1 százakékos bővülést mutathat.
A Bundesbank, vagyis a német jegybank előrejelzésében megállapította, hogy Németország különösen ki van téve az orosz energiaszállításoknak, ezért egy importtilalom súlyos következményekkel járna.
"A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint a reál bruttó hazai termék az idén közel 2 százalékkal csökkenne 2021-hez képest" - véli a német jegybank.
Már az év elején mutattak jelek arra, hogy baj lesz az euróövezet gazdasági növekedésével, hiszen a legnagyobb európai gazdaság, Németország gazdasági növekedése a tavalyi év utolsó negyedében 0,7 százalékkal esett vissza. A német bruttó hazai termék (GDP) csökkenésére ugyan számítottak az elemzők, azonban azt alig 0,2-0,3 százalékosra becsülték.
Ebben a helyzetben tört ki az orosz-ukrán háború, amely tovább rontott a helyzeten. Az energiahordozók ára az egekbe emelkedett, az Oroszországgal szemben elrendelt szankciók pedig tovább súlyosbították a gondokat.
A Rabobank elemzése szerint 2022 és 2024 között - kumulatívan - akár 3,5 százalékpont veszhet el az európai GDP növekedésből az orosz-ukrán háború miatt, és a következő 12 hónapban nagyon nehezen elkerülhető a technikai recesszió.
A legnagyobb vesztesek az export és import tekintetében a leginkább érintett kelet-közép-európai országok - köztük Magyarország -, a nyugat-európai államok közül pedig az orosz energiaimportnak leginkább kitettek, így Olaszország és Németország.
A lassulás okai
- Az ellátási láncokban kialakult sokkok, melyekre a második olajválság (1978-79) óta nem volt példa, ezen az elhúzódó háború tovább ront.
- Az infláció 7,5 százalékra emelkedett az euróövezetben, ami több évtizede nem mért magasság. Kiemelkedik az agáriumban használt alapanyagok és az ipari alapanyagok, valamint az energia- és az élelmiszerárak inflációja, illetve hiánya.
- Mindez a vállalatok nyereségességére negatívan hat, amit megfejel az infláció miatti bérnyomás is.
- Ezek a kockázatok összességében a növekedési pályát úgy fogják vissza, hogy a lassulás hosszan tartó inflációval párosul, ezért a következő 12 hónapban nulla alá mehet a növekedési ütem az euróövezetben.
- Az ellátási láncok fennakadásai miatt a magas inflációs környezethez társul a lassuló gazdasági növekedés.
- A megugró infláció és kamatkörnyezet következtében magasabb kamat mellett bocsáthatnak ki állampapírokat az uniós országok.
