Háború- és elitellenes társadalmi mozgalmak nyugat-európai feltűnésére számít Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök az újév első nemzetközi sajtótájékoztatóján elsősorban külpolitikai és külgazdasági nézőpontból összegezte az elmúlt év főbb folyamatait és 2026 kihívásait.

A brüsszeli és a magyar út között kell választani idén

A brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson – jelentette ki a miniszterelnök, aki reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. Hozzátette, a fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának.

A magyar kormány nem fogadja el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. Magyarország inkább "békegazdaságot épít", amely lehetőséget ad a fejlődésre - mondta, hozzátéve, ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal.

2025-ben lezárult a liberális világrend korszaka

Orbán Viktor számára rendkívül mozgalmas év volt a 2025-ös, melynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.

Mindenki számára nyilvánvalóvá vált: egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón

A kezdődő új korszakot a kormányfő a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től e korszak előhírnökének. A miniszterelnök 2026 legfontosabb kérdésének Európában a háború és béke ügyét nevezte meg, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.

Orbán Viktor: a venezuelai események kedvezőbbé tehetik az energiahelyzetet

Komoly esély van arra, hogy a venezuelai események nyomán számunkra kedvezőbb lesz a világpiaci energiahelyzet – jelentette ki Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatón.

Meglátása szerint a hétvégi események az új világ erőteljes megnyilvánulása. Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének mintegy 40-50 százalékát ellenőrizni, ez az erő pedig már alkalmas az árak erőteljes befolyásolására.

Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdasági programhoz, amit az elnök meghirdetett, és "ez Magyarország számára jó hír" - közölte Orbán Viktor.

2026 nagy kérdései a háború mellett az energia és a migráció lesznek

A nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. 

Magyarország energiaellátása, -biztonsága és -függetlensége biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudja állítani.

Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország egyrészt jogi úton védekezik, de politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen.

A migrációs paktum végre(nem)hajtása

A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét, és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt - szögezte le.

Nagy volt a sajtóérdeklődés a magyar miniszterelnök idei első tájékoztatóján

Orbán Viktor végkövetkeztetése: 2026-ban meglepő erővel törnek majd fel a háborúpárti elittel szembeni társadalmi mozgalmak

A 2026-os év fontos eleme lesz, hogy meglepő erővel törnek majd fel a háborúpárti elittel szembeni társadalmi mozgalmak Nyugat-Európában - jósolta a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva.

Magyarország mellett még mindig csak néhány olyan ország van, amely a hadigazdaság, a hadikölcsön, a hadviselés logikája helyett teljesen más stratégiát javasol az EU-nak. Békét, stabilitást, békekötést, békegazdaságot - sorolta. Legutóbb már hárman voltunk, de leszünk még többen is. Az ukránok a bejelentésük szerint a katonai és biztonsági kiadások nélkül kérnek a következő tíz évre 800 milliárd eurót, miközben az európai gazdaság lejtmenetben van. Aki ezt kifizeti, tönkreteszi a saját népét – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "az emberek nem szokták hagyni, hogy tönkretegyék őket".

Nem lesz Huxit, maradunk a "föderalista brüsszeli kócerájban"

A brexit előtt az Egyesült Királyság és Közép-Európa szuverenista állásponton volt, és a francia-német "föderalista szerelemnek" valamilyen ellensúlyát tudta képezni. Ezért, ha az Egyesült Királyság az unió tagja marad, föl sem merült volna mindaz, amit Brüsszel a szuverenitását védeni akaró országokkal szemben eszközként használ. Nem arról van szó, hogy nagyobb eséllyel vívnánk ezeket a csatákat, ezek a csaták nem lennének - szögezte le.

Az Egyesült Királyság kilépésével Közép-Európa magára maradt, elvesztette azt a matematikai erőt, amit blokkoló kisebbségnek lehet nevezni, nem tudunk ellentartani, ezért halad ma egy föderalista, következésképpen háborúpárti irányba az "egész brüsszeli kóceráj".

Ugyanakkor Magyarországnak nem volna ésszerű követnie a britek példáját. Ha akkora ország lennénk, mint az Egyesült Királyság, lennénk hatvanegynéhány millióan, akkora GDP-vel, mint az övék és nekünk is lenne atomfegyverünk, akkor mi is megpróbálkozhatnánk ezzel, de nincs, ezért "sajnos a mi számunkra ez nem járható út".