Háború: Nagy bejelentést tett a legnagyobb európai lőszergyártó
HírekEz történt a háború 1098.napján:
Az északi és balti országok hétfőn Kijevben ígéretet tettek arra, hogy növelik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, beleértve a kiképzést és a fegyvereket is. Ígéretet tettek arra, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának, beleértve egy „méretezhető dandár méretű egység” felszerelését és kiképzését, valamint az ukrán védelmi iparba történő beruházást. Egy dandár 3000-5000 katonát jelent - közölte a norvég kormány.
Külön nyilatkozatban Norvégia közölte, hogy 3,5 milliárd norvég koronát (190 millió euró/ 315 millió dollár) tervez az ukrán védelmi ipar beszerzéseire fordítani; valamint 600 millió koronát drónok vásárlására és dróntechnológia fejlesztésére Ukrajna számára.
Dánia közölte, hogy 2 milliárd dán korona (169 millió euró) katonai támogatást ígért Ukrajnának. Svédország kormánya bejelentette, hogy 1,2 milliárd svéd koronát (68 millió euró) ígér légvédelemre.
Az 1,3 millió lakosú Észtország bejelentette, hogy 25 százalékkal növeli az Ukrajnának nyújtott támogatását, többek között további 25 millió euróért 10 000 aknavetőgránátot vásárol, a védelmi ipara által már felajánlott 100 millió eurón felül.
Lettország ígéretet tett arra, hogy idén páncélozott személyszállító járműveket, drónokat és egyéb felszereléseket szállít Ukrajnának, miután az elmúlt három évben 500 000 eurót fektetett be Ukrajna védelmébe.
A Rheinmetall, Európa vezető lőszergyártója hétfőn közölte, hogy két, autóalkatrészeket gyártó telephelyét, Berlinben és Neussban, főként védelmi berendezések gyártására kívánja átállítani. A vállalat közölte, hogy mindkét üzem a Rheinmetall fegyver- és lőszergyártó részlegének részévé válik, és hibrid üzemként fog működni, biztosítva, hogy bizonyos mértékű autógyártás továbbra is folyhasson.
Európának a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzt Ukrajna további katonai támogatására kellene fordítania, és enyhítenie kellene adóügyi szabályain a védelmi kiadások növelése érdekében - mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök hétfőn. A cseh védelmi kiadásoknak a bruttó hazai termék 3%-ára kell nőniük néhány éven belül a 2024-es 2%-ról, hogy tükrözzék az új geopolitikai valóságot - mondta Fiala a nemzethez intézett beszédében.
Orosz légitámadásban megsérült egy 44 éves nő, és házak rongálódtak meg Kijev oblasztyában - közölte kedd reggel Mykola Kalasnyik, az ukrán fővárost körülvevő régió kormányzója.
Egész Ukrajnában légiriadó volt érvényben kedden kora hajnalban, mivel az ukrán légierő orosz rakétatámadásra figyelmeztetett. A szomszédos Lengyelország repülőgépeket vezényelt a légi biztonság biztosítására. Oroszország közölte, hogy légvédelmi egységei az éjszaka folyamán 19 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg. Ezek közül tizenhatot Brjanszk felett - közölte a moszkvai védelmi minisztérium. Ukrajnának többször is sikerült katonai és ipari célpontokat, köztük olajipari infrastruktúrát támadnia Brjanszkban.
Az EU még mindig több pénzt költ orosz fosszilis tüzelőanyagokra, mint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra - derült ki az invázió harmadik évfordulója alkalmából készített jelentésből.
Emmanual Macron francia elnök a Donald Trumppal folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának tűzszünet esetén, beleértve a békefenntartókat is, bár nem küldenék őket a frontvonalhoz. Trump amerikai elnök azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elfogadná az európai békefenntartókat Ukrajnában.A következő, aki találkozik Trumppal, Keir Starmer brit miniszterelnök, akinek hivatala hétfőn azt mondta, hogy Trump „jobbra változtatta” az Ukrajna-vitát. Starmer a Kijevben összegyűlt világ vezetőinek elmondta: „Lehetőséget teremtett. Most az alapokat kell rendbe tennünk”.
Ukrajnának „mindenképpen” részt kell vennie bármilyen tárgyaláson - mondta hétfőn Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki az orosz invázió óta kitartóan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
Nagy-Britannia újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen, miközben David Lammy, a brit külügyminiszter szerint a történelem megmutatta, hogy Moszkva csak erőre, és nem „papír ígéretekre” reagál.A külügyminisztérium közölte, hogy a 2022 óta legnagyobb csomag részeként 107 új szervezetre, köztük 40 „árnyékflotta” hajóra és 14 „új kleptokratára” vonatkoznak szankciók. A szankciókkal sújtottak között volt No Kvang-csol, az észak-koreai védelmi miniszter is, mert országa csapatokat küld Oroszországba harcolni.
További célpontok közé tartozik a kirgizisztáni Keremet Bank, valamint olyan kínai, indiai és törökországi vállalatok, amelyek eszközöket és árukat szállítanak az orosz hadseregnek. Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma kiszélesítette a Kremlhez kötődő személyiségekre vonatkozó utazási szankciókat.
Oroszország közölte, hogy megállapodást kötött Ukrajnával és a Vöröskereszttel a kurszki régió lakosainak evakuálásáról, amelynek egyes részeit Ukrajna elfoglalta - írja a Guardian.
