Hogyan alakulhat az EU jövője? - Két volt EP-képviselő szemével

A 2020-27-es uniós költségvetés csökkenő forrásairól és a brit kilépés forgatókönyveiről tartott vitafórummal egybekötött tanácskozást az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozata, ahol a vitapartnerek Becsey Zsolt egyetemi oktató, a Fidesz korábbi EP-képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt külgazdasági államtitkára, illetve Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, az SZDSZ volt EP-képviselője és a Külügyminisztérium korábbi államtitkára voltak.

A fórum legfőbb témái a Brexit illetve a 2020-as új uniós költségvetés voltak, az elhangzottak leglényegesebb elemeit pontokba szedtük.

Becsey Zsolt:

• A britek helyzete mindig is speciális volt az EU-n belül: egyrészt Charles De Gaulle francia elnök kétszer is (1963-ban és 1967-ben) megvétózta a britek belépését az Európai Gazdasági Közösségbe, mert tartott az amerikai-brit befolyástól, másrészt azonban a briteket sem véletlenül nem kérdezték meg a belépés előtt népszavazáson.
• A költségvetési hozzájárulásuk is különleges volt: Margaret Thatcher volt kormányfő elhíresült „I want my money back” kijelentése a nyolcvanas években és EU-politikája vezetett ahhoz a megállapodáshoz, melynek keretében a britek jogosulttá váltak az úgynevezett rabattra, vagyis a befizetésük egy részének visszatérítésére.( Ezt Magyarország az első tagsági perctől fizeti.)
• Ezt követően a költségvetés tárgyalása sokszor hasonlított a „lókupeckedésre”, mert sokan – épp a brit példára hivatkozva - szintén egyedi elbánást kértek.

• Az eurózónához ugyan ők sem csatlakoztak, de ezt a dánok és a svédek is elutasították. Eredeti kivételt, vagyis az úgynevezett opt-ot a britek írtak bele a Maastrichti Szerződésbe, a 2004-es bővítést azonban erőteljesen pártolták és ők azonnal ( átmenet nélkül) beengedték az akkor belépők munkavállalóit.
• A hard Brexit nem oldana meg semmit, sőt, az északír státusban komoly gondokat okozna, mert az 1999-ben hatályba lépett úgynevezett nagypénteki szerződés (brit-északír megállapodás) egyes pontjaiba ütközne. Mindez újra előtérbe helyezné az ír konfliktust, amit hosszú idő után nehezen sikerült lezárni.
• A brit parlament leszavazta az összes (nyolc) forgatókönyvet, ez is mutatja, hogy nem tudják, mit akarnak, milyen gazadasági rezsimet állítsanak fel a tagság megszűnése után az EU-val.. Esély van arra, hogy ha May kormányfő lemond, miután elfogadják az általa kitárgyalt  megállapodást, akkor még két év lenne a részletek kitárgyalására, amit már más kormányfő vinne végig. Az látszik biztosnak, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni az EU-ból, de ennek idő- és feltétel síkja még nem ismert.
• A munkáspártiak hajlanának az ideiglenes vámunióra, május 20-ig döntésnek kell születnie, különben ki kellene írni az EP-választásokat.
• A 2020-2027-es uniós költségvetés a magyar forrásokat előreláthatólag csökkenti, ezért újra előtérbe került a tényleges felzárkózás kérdése.  Ennek lényege, hogy az uniós támogatások GDP-ben megjelent hatása valóban a magyar vállalatokat, a versenyképességet és a magyar munkaerőpiacot erősítse, vagyis minőségi fejlődést jelentsen, ne pedig csupán a GDP-ben kimutatható „mennyiségi” hatása legyen. ( Ez a felületes mennyiségi szemlélet vezetett a görög összeomláshoz is.)
• További gondot jelent, hogy a multinacionális vállalatok jelentős része  beruházásaihoz, amely  a magyar GDP-t emeli, jelentős pénzügyi támogatást és adókedevezményt kap , miért) hogy elcsábítsák ennek segítségével a magyar tulajdonú cégektől a jó munkaerőt,számottevően ez azonban a külföldi vállalatoknak hajt elsődleges hasznot.
• Ne járjunk úgy, mint a görögök, akik sok támogatást kaptak, a versenyképességi, termelékenységi szempontokat is előtérbe helyező minőségi felzárkózásra azonban végül nem, vagy óriási hiányosságokkal került sor. Enélkül a  mennyiségi felzárkózás.
• Remélhetően végül keresztény értékeken alapuló, a felzárkózást valóban segítő költségvetést fogadnak majd el.

Szent-Iványi István:

• A Brexit az EU válságának egyik szimptómája, a közösség eddig szinte kizárólag sikertörténetekből állt. Az Unió a világ második legerősebb gazdasága, és legnagyobb pénzügyi szolgáltatója.
• Nagy-Britannia hordereje óriási, kilépésük mindenképp veszteség Európa számára, de már nem lenne jó, ha mégis bent maradnának, egyrészt mert az akadékoskodásban eddig is ők vezettek, másrészt pedig a népszavazás óta eltelt idő csökkentette a britek iránti uniós bizalmat.

• A britek számára elsősorban az úgynevezett „Business Europe” volt fontos, vagyis sokkal inkább üzleti érdekből léptek be, mintsem ideológiai érvek mentén. A britek számára a szuverenitás mindig fontos maradt uniós tagként is.
• Nem lenne jó a megállapodás nélküli kizuhanás egyik félnek sem, ebben az esetben a WTO-vámok (átlagosan 20 százalékos szinten) lépnének érvénybe.
• A jelenlegi, a Theresa May kormányfő által kialkudott megállapodás korrektnek nevezhető, annak ellenére, hogy a britek a Kanada és az EU közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodáshoz (CETA) hasonlót szerettek volna.
• A britek szándéka az lett volna, hogy ők kapcsolják össze az Európai Uniót a világgal, de ez így nem fog működni. Ha túl könnyen és túl jó feltételekkel engedi el őket az EU, akkor akár erősítheti más tagállamok esetleges kilépési szándékát.
• A két hagyományos brit párt az összeomlás szélére került, nem szavaznak együtt, és sok a kilépő a pártokból.
• 3 millió uniós munkavállaló él az Egyesült Királyságban, nekünk nem lenne jó a megegyezés nélküli kilépés, de a Kontinensen élő több millió britnek sem.
• Legjobb forgatókönyv a norvég típusú együttműködés lehetne, mert ez biztosítaná a négy alapjogot.
• A szabadkereskedelem kitárgyalására is van még remény, de a vámunió lenne a reális és optimális forgatókönyv.
• Túl megosztott az ország ahhoz, hogy később esetleg kérjék újra a felvételüket.
• A skótok számára ez a vergődés nagyon tanulságos folyamat lehet.
• A következő uniós költségvetés számunkra azért csökken (kb.24 százalékkal, a lengyeleké kb.23 százalékkal), mert az agrárpénzeket és a kohéziós alapot nyirbálják meg, és a kutatás és fejlesztést veszik előre többek között. A déli és keleti tagállamok közé éket lehet verni a támogatások módosításával.
• 2007-től Magyarország volt az uniós költségvetések egyik legnagyobb nyertese.