Kialakult a végleges Brexit menetrend

Elemzések2019. feb 28.Fellegi Tamás

Theresa May miniszterelnök teljes győzelmével végződött a parlamenti ülés, ahol a képviselők önálló indítványokat tehettek. Egyre kevésbé lesz más választása a parlamentnek, mint a May által kötött megállapodás jóváhagyása.

A megállapodás

Tavaly év végére Theresa May és az Európai Unió végre összehozott egy megállapodást, ami ugyan sok kérdést nyitva hagyott, de a lényege az, hogy még 21 hónapig minden változatlan maradna a március 29-i brit kilépés után, azalatt megkötik majd a végleges megállapodást, de ha nem, akkor is garanciát vállal Nagy-Britannia arra, hogy nem zárja le a jelenleg nyitott határt az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között.

Húzás-halasztás

A megállapodás alapvetően megfelelőnek tűnt, a brit parlament azonban decemberben nem akarta megszavazni, így a miniszterelnök januárra halasztotta a szavazást. A januári szavazáson a parlament nagy többséggel leszavazta a megállapodást, utána mindjárt bizalmatlansági indítványt is benyújtottak a miniszterelnök ellen, azt viszont megnyerte. Se vele, se nélküle, így döntött a parlament.

A kitartó miniszterelnök azonban nem módosított: továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy elfogadják az általa kötött megegyezést, azzal fenyegetett, hogy ennek alternatívája a megállapodás nélküli kilépés, vagy pedig az egész kilépés lefújása, hozzátéve, hogy utóbbit ő nem hajlandó meglépni. A parlament zúgolódni kezdett, három képviselő ki is lépett a kormányzó Konzervatív Pártból, sőt a kormány egy része is lemondással fenyegetett arra az esetre, ha a megállapodás nélküli kilépéssel kellene szembenézni.

19-re lapot húzott

Mindeközben Theresa May rendületlenül erőltette Brüsszelben, hogy tárgyalják újra a szerződést, legalábbis annak az Észak-Írországra vonatkozó részét puhítsák fel, de az EU ezt nem támogatta, így May kénytelen volt valamilyen lépést tenni, amivel időhöz jut, egyúttal lecsendesíti a kedélyeket is. Mint kiderült, zseniálisan oldotta meg a problémát: hirtelen úgy döntött, hogy a korábban február 26-ára tervezet újabb szavazást, ahol az általa kötött megegyezésre kellett volna újra rábólintani, március 12-re halasztotta.

Mielőtt azonban a parlament felhördült volna az újabb időhúzáson, amely immár majdnem az utolsó pillanatig tart, gyorsan felvetette, hogy ha a parlament ismét leszavazza tervét, akkor 13-án, azaz másnap szavazhatnak arról, hogy elfogadják, vagy elutasítják a megállapodás nélküli kilépést. Ha elutasítják, akkor is csak egyet tehetnek: újabb egy nap múlva, 14-én szavaznak arról, hogy magát a kilépést halasszák el, de csak rövid idővel, 3 hónappal.

Elszalasztott lehetőség

Nos, további három hónap alatt nyilván semmi nem oldódna meg, így a parlament nem lesz előrébb ebben az esetben sem. Még egy lehetőség volt, hogy a parlament a kezébe vegye az irányítást és ne csak a miniszterelnök által engedélyezett forgatókönyvek kerüljenek napirendre, hanem végre a képviselők is javaslatokat tehessenek más megoldásra. Erre tegnap volt lehetőségük a képviselőknek: indítványokat tehettek, de egy olyan indítványt sem szavazott meg a ház, ami érdemi módosítást jelentett volna.

Az ellenzéki Munkáspárt azt indítványozta, hogy dolgozzanak ki egy olyan megállapodást, amely sokkal szorosabb viszonyt alakítana ki az Európai Unióval a kilépés után. A Skót Nemzeti Párt és a Plaid Cymru, a walesiek pártja olyan indítványt tett, hogy semmilyen körülmények között ne lehessen megegyezés nélkül kilépni, halasztás után sem: a ház mindkét indítványt elutasította.

Szaván fogták

Egyetlen javaslat ment át, ami arra irányult, hogy szaván fogják a miniszterelnököt, vagyis írásba foglalták és kötelező érvényűvé tették May legújabb menetrendjét, miszerint 12-én a megállapodásról, 13-án a megállapodás nélküli kilépésről, 14-én a kilépés rövidtávú halasztásáról dönthetnek. A miniszterelnök tehát nem változtathat, nem halaszthat az utolsó pillanatban, mint már annyiszor tette.

A menetrend

Mindez a miniszterelnök győzelme: úgy lesz, ahogy ő szeretné, és még csak azt sem mondhatják a képviselők, hogy nem választhattak más utat. A menetrend tehát: március 12-én szavaznak újra a kidolgozott megállapodásról, melynek szövegében apró változtatások lehetnek az északír záradékkal kapcsolatban. Érdekes módon a konzervatív kemény magjában, akik az EU-val való minél teljesebb szakítás hívei, most szakadás keletkezett, és egy részük jelezte, hogy most már akár hajlandók megszavazni a megállapodást.

Ez persze még nem lesz elég, a többséghez szükség lesz az ellenzék egy részének támogatására is, de most már Theresa May hajlandó az ellenzéki Munkáspárttal tárgyalni, egyéb kérdésekben engedményeket tenni nekik, ha melléállnak. Ez annyiban is megfontolandó lehet, hogy ha leszavazzák a megállapodást, sok más lehetőségük akkor sem lesz a továbbiakban, legfeljebb még 3 hónapig tart az agónia.

Halasztás

Ha 12-én a parlament megszavazza a megállapodást, akkor azt a március 21-22-én tartandó EU csúcson aláírják, és hosszú időre meg van oldva a kérdés. Ha leszavazzák, akkor 13-án vélhetően megszavazzák azt, hogy nem akarják a megállapodás nélküli kilépést, majd 14-én megszavazzák a kilépés 3 hónappal való elhalasztását. Ekkor a 21-22-i csúcson a halasztásról kell megállapodni az EU-val, ami nem feltétlenül egyszerű, hisz Macron francia elnök kijelentette, hogy a halasztást csak akkor támogatja, ha értelme van, azaz van esély arra, hogy sikerül megoldást találni 3 hónap alatt.

Az EU mindazonáltal valószínűleg rábólint a halasztásra, mivel végül minden megoldást jobbnak fog tartani, mint az azonnali brit kizuhanást, a gazdasági kapcsolatok teljes összeomlásával. Ez túl nagy felelősség lenne, ezt a döntést valószínűleg a britekre hagyják: döntsenek ők úgy 3 hónappal később, hogy a szakadékba ugranak.