Így néz ki a világ 2050-ben!

Abishur Prakash jövőkutató Új geopolitika – A világ jövője című új kötete a ma már elérhető, de még kezdetleges technológiák lehetséges fejlődési útjait vizsgálja. A nézőpont egészen különleges: 2050-et írunk, és virtuális eszközön keresztül tekintünk vissza arra, hogy az évszázad elejéhez képest milyen változásokat hoztak létre a technológiák az élet különböző területein. A szerző, Abishur Prakash indiai származású, új-zélandi születésű író, rendkívül tájékozott a kötetben bemutatott technológiák tekintetében. Élete nagy részét Ausztráliában és Kanadában töltötte, a torontói Ryerson egyetemen szerzett diplomát a politikatudományok területén. Fő kutatási témája a technológiai fejlődés és a geopolitika kapcsolata. Jelenleg Torontóban dolgozik egy innovációs tanácsadó vállalatnál. Munkája során számos nagyvállalatnak, startupnak és állami döntéshozóknak segít eligazodni a technológiai fejlődés révén megjelenő innovatív termékek és szolgáltatások világában. A könyv 2016-ig nyúlik vissza, idáig vannak a konkrét jelenben megtörtént események, adatok és gazdaságpolitikai lépések, valamint kialakult nemzetközi kapcsolatok és konfliktushelyzetek. Ezeket használja fel a szerző a jövő bemutatásakor. A könyv valamennyi fejezete ismertet egy-egy technológiát, és tovább gondolja, hogy ezek milyen geopolitikai feszültségeket generálhatnak. Bemutatja például az embriók egy lehetséges kapcsolatát a modern technológiákat várhatóan adaptáló orvostudománnyal. Azt az alaptézist szándékozik felülírni, mely szerint egy gyerek születési országa és ennek megfelelően az elérhető állami intézmények köre minden esetben evidens. Foglalkozik a jövőbeli fejlett űrtechnológiával is, amely által számos ma ismert geopolitikai kérdés újraértelmeződik. Példája egy űrbeli kínai bányászhajó kálváriájával kezdődik... A fejezetek felépítése is egyértelmű struktúrát követ. Először belecsöppenünk egy jövőbeli feszült geopolitikai helyzetbe, majd annak megismerését követően eljut a probléma gyökeréig. Megismerjük a technológia kialakulásának és elterjedésének folyamatát, a lehetséges alternatívákat. Ezt követően néhány jelentősebb felhasználási mód következik, majd az államok közötti relevanciát feltüntetve kérdéseket tesz fel és válaszokat ad –nemzetközi gazdaságpolitikai szinten. A szerző főbb üzenetei:

• Számos technológiai újítás már ma is jelen van az emberek életében, a gazdaság működésében, ezek szélesebb körű terjedésén túl azonban a jelenlegi gyakorlatokat, üzleti modelleket alapjában felforgató újítások is előfordulhatnak az előttünk álló években.
• A technológiai az élet minden területén, a gazdaság minden szektorában, akár a kormányzásban is jelentős változásokat hozhat.
• A helyi szinten kifejlesztett technológiák határon átívelő hatása meghatározó lehet, egy adott fejlesztés állami felügyelete és az állami szerepvállalás ezért kiemelt feladat.
• Egyes országok számára a digitális transzformáció csekély, míg mások számára óriási átalakulást eredményezhet, amely átalakíthatja a mai nagyhatalmak körét.
• A kiberkockázat és az ellene való védelmi mechanizmusok kialakítása kiemelt feladat, mivel olyan területeken is lehet károsító hatása, amely egy egész gazdaság vagy társadalom fennmaradását is befolyásolhatja.
• A technológiai fejlődés révén új gazdasági szektorok előretörése várható, ami ezen szektorok háttérfolyamataiban is fundamentális változásokat eredményezhet.
• A technológia fejlődése révén olyan geopolitikai feszültségek is kialakulhatnak, amelyre semmilyen érintett nem tud előzetesen felkészülni, az elhamarkodott válaszok pedig további feszültségekhez vezethetnek.