Kissé romlott a külkereskedelmi egyenlegünk

Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet; a márciusihoz képest az export kiigazított volumene 3,4%-kal, az importé 1,1%-kal bővült. 2025 áprilisában a kivitel volumene 2,3%-kal, a behozatalé 0,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakának volumenétől - írja a KSH.

Az aktívum 1,4 milliárd euró volt, az egyenleg 354 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest. A 2025. márciusihoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 3,4%-kal, az importé 1,1%-kal bővült.
2025. áprilisban: A kivitel értéke 12,3 milliárd euró (5021 milliárd forint), a behozatalé 11,0 milliárd euró (4460 milliárd forint) volt.
2025. Euróban kifejezve az export értéke 1,5%-kal csökkent, az importé ugyanennyivel nőtt.
Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 0,4%-kal, a behozatalé 2,1%-kal emelkedett.
A termék-külkereskedelmi egyenleg 354 millió euróval romlott.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 4,4%-kal, a behozatalban 5,2%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 0,8%-kal romlott.

A forint árfolyama az euróhoz mérten 3,6%-kal gyengült, a dollárral szemben 0,9%-kal erősödött.

Áprilisban a termékkülkereskedelem vegyes képet mutatott. Az export volumene éves alapon 2,3 százalékkal csökkent, míg az importé stagnált - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza.

Ezen adat értékeléséhez azonban figyelembe kell vennünk a húsvéthatást – idén áprilisban volt a húsvét, tavaly pedig március legvégén (április 1-jére esett húsvéthétfő). Ez egyrészt azzal járt, hogy eggyel kevesebb munkanap volt idén áprilisban, ami így az exportot visszahúzta, míg a húsvéti bevásárlások részbeni áprilisra húzódása növelhette az idén áprilisi importot. Ezt figyelembe véve tehát az exportnál inkább beszélnék stagnálásról, ami persze még mindig nem egy növekedés, de az elmúlt hónapokban, években sokszor látott csökkenéshez képest már ez is kedvezőbb.Az egyenleg 1,4 milliárd euró volt, ami egy magas szintet jelent, bár a fent részletezett naptárhatás miatt értelemszerűen elmarad a tavalyitól, 354 millió eurós csökkenést mutatva.

Ebben azonban nemcsak a volumenek változása játszott szerepet, de romlott a cserearány is: az export forintban mért árszínvonala 4,4, az importé 5,2 százalékkal nőtt – ebben persze a forint gyengülése is szerepet játszott.

Az egyes termékcsoportok közül érdemes kiemelni néhányat. Az élelmiszerek exportja jelentősen, 13 százalékkal csökkent – ebben szerepe lehetett a száj- és körömfájásnak.

Mindenképpen árnyalja ugyanakkor a külkereskedelemről alkotott nem is annyira rossz képet, hogy abban nagy szerepe volt az energiahordozók növekvő kereskedelmének: az export volumene 39, míg az importé 43 százalékkal nőtt – ennek egy része bizonyára reexport, kevés hatással a magyar gazdaságra.

A gépek- és szállítóeszközök exportja ha csak minimálisan is, de bővült – ez a járműgyártás szempontjából talán jó hírnek tekinthető.

A következő hónapok külkereskedelme szempontjából sok a bizonytalanság.

Most nem csak a külső kereslet alakulása a kérdés, hanem az Egyesült Államok által kivetett vámok sorsa is, amelyről néhány naponta újabb és újabb hír jelenik meg – az eddigiekkel szemben akár gyökeres fordulatot is hozva.

Az év vége felé a nagy gyárak indulása mindenképpen adhat egy lökést az exportnak, bár ezek importigénye az importoldalon is meglátszik majd.