Közgazdász-vándorgyűlés: az inflációt nem lehet úgy kezelni, mint régen

Az infláció merőben másként alakul a világ különböző részein. Miközben az Egyesült Államokban már látszódnak a normalizálódás jelei, addig Európában több tényező továbbra is magasan tartja az inflációt, legyen szó akár az energiaárakról vagy az erős dollárról.

Az év hátralévő részében, ahogy a rezsik elkezdenek az égbe szökni egy megélhetési válság is kialakulhat a kontinensünkön.

Németországban is kezd szétszakadni a társadalom. Miközben az alsóbb rétegek körében egyre nehezebb a megélhetés, a tehetősebb családok még mindig rengeteget költenek utazásra vagy szórakozásra – mondta el Suppan Gergely a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen.

A Takarékbank vezető elemzője a „monetáris politika egy felborult világgazdaságban” című szekcióban arról is beszélt, hogy az inflációt számos olyan tényező is erősíti, amely már az ukrán háború előtt is létezett.

Ilyen például a klímaváltozás, amely miatt már korábban is elszálltak a kukoricaárak, mivel Brazíliában nem esett elég eső.

A folyók kiszáradása egyre nagyobb gondot jelent. Sok helyen, így Franciaországban, Németországban és Dél-Amerikában az alacsony vízszintek miatt az erőművek nem tudtak megfelelően működni.

De az árak mozgásában a szabályozói változóknak is komoly szerepe van. Például azután, hogy a műanyag-alapú termékek visszaszorítása beindult és a papírzacskók iránti igény megugrott a papírárak valósággal felrobbantak.

Kuti Zsolt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi piaci és makrofinanszírozási elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója ugyanebben a szekcióban a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: a régi receptek ma már nem működnek.

Az inflációt meghatározó tényezők köre egyre nő. De ez nem jelenti azt, hogy a kamatpolitikát el kell engedni: továbbra is nagy szükség van rá.

A mostani válságkezelésnél érdemes a kínálati oldalt ösztönözni és támogatni az energiahatékony kapacitásokat – mondta el Kuti Zsolt.

Az előző húsz évben a központi bankok monetáris politikája hátszélben vitorlázott, most viszont ellenszélben kell lavírozniuk. Az energiapiaci válság kezelése roppant nehéz logisztikai kérdéseket is felvet. Hisz a kiesett gáz- és olajimportot igen csak körülményes pótolni – ezt már Takáts Előd a Budapesti Corvinus Egyetem rektora mondta el a megbeszélésen.

Egyetértve Kuti Zsolttal ő is aláhúzta: a másodfokú inflációs hatások kezelésében viszont fontos szerepe van a monetáris politikának.

Fel kell tenni a kérdést: most hogy a magas energiaárak miatt euró ezer milliárdok vándorolnak ki az európai országokból vajon jelenthet-e megoldást a pénznyomtatás? Vagy ez csak olaj lenne a tűzre és teljesen elszállna miatta az infláció? – tette fel a kérdést a beszélgetésen Suppan Gergely, aki szerint az orosz gázra nincs értelme ársapkát kivetni, mert akkor az oroszok teljesen el fogják zárni a csapokat.

Az egyértelmű, hogy a lakosságra teljesen nem lehet áthárítani az emelkedő energiaárakat. Hisz látható, hogy a jelenlegi rezsik kifizetése már Nyugat-Európában is sok helyen gondot jelent. Nápolyban például egyre többször gyűlnek össze az emberek, hogy közösen elégessék a számláikat. Suppan szerint egy olyan európai szintű megállapodásra van szükség, amely előmozdítaná a helyzet normalizálódását.

A résztvevők egyetértve Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi előadásával, úgy vélték, hogy itthon valószínűleg decemberben tetőzhet az infláció.