Csányi Sándor: Bármilyen is lesz a jövő, osztozni fogunk Európa sorsában 

A háború csak súlyosbította a problémákat

Nem túl kedvezőek a várakozások az európai illetve a világgazdaságot illetően. Az Egyesült Államokban az első két negyedévben csökkent a gazdaság teljesítménye, emiatt technikai recesszióba szorult. Így a korábbi 2022-es gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás 4 százalék körüli értékről 1,5 százalékra csökkent, míg a 2023-as előrejelzések már egy százalék alá estek.

Ehhez hasonlóan mérséklődtek az európai várakozások is - fogalmazott Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság 60. Közgazdász-vándorgyűlésének nyitó plenáris ülésén.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke érkezik a 60. Közgazdász-vándorgyűlés megnyitójára a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2022. szeptember 22-én. Forrás: MTI/Rosta Tibor

Sajnos nagy az esélye annak, hogy recesszióba fordul a világgazdaság. Annak az esélye, hogy a következő egy évben recesszió következik be, a korábbi átlagos 10 százalékról 50 százalékra emelkedett. Emiatt majdnem biztosra mondható, hogy Európában és így Magyarországon is recesszió várható – húzta alá.

A világgazdaságban most a legnagyobb problémát az infláció okozza. Csányi Sándor kiemelte, hogy az infláció valójában már a háború előtt megkezdődött, hiszen már a pandémia után emelkedésnek indultak az árak. Ennek több oka is van. Köztük az, hogy a gazdaságösztönző programok hatására erős kereslet alakult ki, miközben a lezárások miatt az ellátási-láncokban keletkező zavarok következtében nem volt elég kapacitás a kereslet kielégítésére és ez az árakat is megemelte.

Megváltozott a fogyasztás struktúrája is. A lezárások miatt a fogyasztók nem a szolgáltatásokat vették igénybe, ehelyett az áru fogyasztása emelkedett meg. Emiatt jelentősen megnövekedett az áruk iránti igény, amivel a szállítási kapacitások képtelenek voltak lépést tartani, így a szállítási költségek is megemelkedtek. Ez utóbbi tényező szintén hozzájárult a dráguláshoz - sorolta.

Emellett a munkaerőpiacon is problémák jelentkeztek. A leállásra kényszerült ágazatokba a korábbi dolgozók nem mindig tértek vissza, miután ezek a szektorok újra indultak. Ehelyett kényelmesebb, jobban jövedelmező állásokat választottak.

A háború ezeket a problémákat tetézte és új korszakot nyitott az infláció történetébe

– fogalmazott az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.

Lassulhat a drágulás

Az élelmiszerárak ugyan már korábban elkezdtek emelkedni, de a háborút követően ez a folyamat felgyorsult. Ez teljesen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy Ukrajna és Oroszország a világ gabonaexportjában 10 százalékot képvisel. Ezen belül a búza és az árpa esetében 25 százalékot, míg a kukorica esetében 15 százalékot.

Ezen túl mindkét ország jelentős nyersanyag exportőr is, jelentős a részesedésük a különböző fémek, ásványianyagok és fosszilis energiahordozók exportjában - ismertette.

Bizakodásra ad azonban okot, hogy bár éves alapon továbbra is jelentős az áremelkedés, valójában egy éven belül nézve a globális indexek alapján a harmadik negyedévben már csökkenésnek indultak az árak szinte minden termékkategóriában, kissé még az energia ára is.

Az Egyesült Államok és Európa azonban máshogy élte meg az energiaárak emelkedését – hangsúlyozta Csányi Sándor. A fő különbség, hogy míg az USA megfelelő saját kőolaj és földgáz lelőhellyel rendelkezik és ezek fejlesztése révén gyakorlatilag energia exportőrré vált, szemben Európában, mivel Európa nem bír ilyen lehetőségekkel.

Európában elsősorban a földgáz ára szakadt el jelentősen az amerikai gáz árától. Ennek oka, hogy a kőolaj könnyebben pótolható alternatív forrásokból, az egyszerűbb szállíthatóság miatt, mint a földgáz – tette hozzá. Ennek is lehet persze kedvező kimenetele: ha az LNG terminálok megfelelő számban kiépülnek, az árak a földgáz esetében is kiegyenlítődhetnek az USA és Európa között – vélekedett.

Olaszország államadóssága korlátozza az EKB mozgásterét

Most azonban a legnagyobb problémát Európában 2008-hoz hasonlóan a magas államadóssággal rendelkező országok jelentik – hangsúlyozta.

Mi mindig szégyenkezünk a 80 százalék körüli, jelenleg az alatt lévő államadósság miatt, miközben Görögország, hagyományosan magas államadósággal rendelkezik. A görög államadósság a GDP-hez képest 200 százalékon áll, de az olaszországi is 150 százalékot tesz ki és Franciaország esetében is 100 százalékot meghaladó az államadósság GDP-hez viszonyított aránya

-fogalmazott.

Azonban hiába nagyon jelentős GDP arányosan a görög államadósság, az eurozóna adósságából csak nagyon kis részt, összesen 3 százalékot képvisel. Sokkal jelentősebb kockázatot jelent, a 2700 milliárd eurót kitevő olasz államadósság, ami az eurozóna adósságának a 23 százalékát képviseli. Ez azt is jelenti, hogy ha Olaszország bedőlne, az az egész eurozónára tragikus hatást gyakorolna. Nem véletlen, hogy amikor az EKB bejelentette, a kamatemelés megindítását és az olasz hozamok 4 százalék fölé emelkedtek, azonnal megállították a kamatemelést és az EKB bejelentette, hogy egy olyan eszközön dolgozik, ami megakadályozza, hogy a déli államok állampapír hozamai emelkedjenek – ismertette.

Én épp ezért úgy érzem, hogy a koncentráltan magas olasz államadósság miatt az EKB mozgástere korlátozott

– húzta alá.

Energiaintenzív a magyar gazdaság

A nemzetközi kitekintést követően Magyarországra térve Csányi Sándor kiemelte, hogy a jelenlegi helyzetben kevésbé kedvező, hogy a magyar gazdaság kifejezetten energiaintenzív.

Ennek több oka is van. Elsősorban az, hogy a termelési szerkezetünk több energiát igényel és a jelenleg betelepülő külföldi beruházások, például az akkumulátor gyárak is jelentős energiaigénnyel fognak majd bírni. Másrészt azonban az is komoly problémát jelent, hogy energetikai szempontból rendkívül rossz a hazai ingatlanok állapota.

Bár az elmúlt harminc évben minden kormány meghirdette a panelprogramot, a lakások korszerűsítését, széleskörűen azonban ez mégsem lett végrehajtva. Most pedig annak isszuk a levét, hogy az elavult nyílászárókon, a szigeteletlen falakon elszökik a nagyon drágán vásárolt gázból előállított meleg.

Ugyanakkor 34 százalékot képvisel az energiamixből a földgáz, ami nagyon magas arány. Ez most szintén problémát jelent, mert ennek döntő hányada Oroszországból jön. Azonban fontos kiemelni, hogy hiába épülnek ki az LNG terminálok, a hajón érkező cseppfolyós földgáz sose lesz olyan olcsó, mint a vezetékes gáz. Épp ezért, ha nem áll helyre az eredeti vezetékes szállítási rendszer, akkor Magyarország és Európa egyaránt veszíteni fog a versenyképességéből.

Európa és Magyarország sorsa azonos

Ha megnézzük Magyarország integráltságát az európai gazdaságba, akkor azt láthatjuk, hogy az nagyon magasfokú. Az exportunk 75 százaléka az EU-ba irányul, és onnan származik az importunk 72 százaléka. A hazánkba érkező működőtőke 57 százaléka érkezik az Európai Unióból, miközben a magyar GDP-ben 29 százalék az EU-s cégek aránya, ugyanez az arány a foglalkoztatásban 18 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy bármilyen is lesz, a közeljövőben osztozni fogunk Európa sorsában

-hangsúlyozta.

Épp ezért Magyarországnak szüksége lesz az EU-s forrásokra. Az elmúlt 7 éves ciklusban évente a GDP 4-4,5 százalékának megfelelő forrás érkezett az Unióból.

A mostani helyzetben én úgy látom, hogy a kormány mindent megtesz, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzáférjünk

- vélekedett.

Én úgy vélem épp ezért, hogy hozzá fogunk férni a kohéziós forrásokhoz és hozzá fogunk férni az év végéig megkötött helyreállítási források egy részéhez is. Ha ez nem történne meg, az nagyon nagy problémákat okozna, hiszen nyilvánvalóan a GDP növekedését legalább fél százalékával visszavetné.

Már nem európai a világ 5 legnagyobb bankja

2010-ben mérlegfőösszeg szerint a világ öt legnagyobb bankja európai volt. Ha megnézzük 2021-et, a világ öt legnagyobb bankja között van 4 kínai és egyetlen amerikai

– ismertette Csányi Sándor.

Ez egyrészt megfelel a világgazdasági trendek alakulásának. Kína nőtt, az európai növekedés lassult és Európa részesedése globális banki bevételekből visszaesett, míg 2010-ben 27 százalék volt, addig mostanra 20 százalékra esett vissza.

Másrészt szintén erősítette a fejlődő országok és Kína részesedését, hogy a penetrációja a különböző banki termékeknek alacsonyabb volt, mint a fejlett európai, vagy amerikai bankszektorban.

A problémát az jelenti, hogy nem csupán a méretek változtak, hanem az is, hogy az összes nagy európai banknál alacsony a növekedés és a jövedelmezőség egyaránt. Ha megnézzük az egyik legjobbnak minősített európai bankot, a BNP-t, az is csak évente 3 százalékkal nőtt az elmúlt 10 évben.

Ennek az oka, hogy valahogy mindig úgy alakul, hogy egy válság esetén az amerikai szabályozók gyorsabban, robosztusabbakat lépnek, mikor helyreáll a gazdasági rend. Ez történ 2008 után is, amikor eszközvásárlások révén az amerikai bankokat ellátták forrással. Most ez történik a tőkeszabályozással is, ami Európában sokkal szigorúbb, mint máshol - húzta alá az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.