Több mint 700 ezer forint az átlagkereset, 10 százalékos a béremelkedés

A bruttó kereset mediánértéke 564 800 forintot, a nettó kereset mediánértéke 392 700 forintot ért el, mindkettő 10,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Kellemes meglepetést okozott az áprilisi kereseti adat, az előző havi 8,5 százalékról 9,8 százalékra gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme, miközben a várakozás az volt, hogy a növekedési ütem nagyjából az előző havival egyezik meg, sőt, olyan előrejelzések is voltak, amelyek a keresetemelkedés további lassulását várták – ez eddig szerencsére nem jött be - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

Az átlagkeresetek növekedésének gyorsulása a vállalkozásokhoz kötődik, itt 8,5 százalékról 9,9 százalékra gyorsult a növekedés üteme, míg a közszférában maradt 8,4 százalék. Jelentősen, 8,6 százalékról 12,5 százalékra gyorsult a növekedési ütem a nonprofit szférában is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozások béremelkedése volt ebben a hónapban a gyorsabb, ami azt mutatja, hogy olyan nagyon nagy probléma mégsem lehet a munkaerőpiacon, hiszen akkor a vállalkozások kevésbé lennének rászorítva a béremelésre.

Szemben a munkaerőpiaci felmérés adataival, itt a teljes munkaidős alkalmazottak számában sem látszik akkora ingadozás: a vállalkozásoknál havi alapon mintegy 5 ezer fős növekedés, míg éves alapon mintegy 8 ezer fős csökkenés történt, míg a teljes nemzetgazdaságban havi alapon 9 ezer fős bővülés, éves alapon pedig ezer fős növekedés történt – ez tehát szintén nem igazolja vissza azt, hogy a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlenek lennének, a munkaerőpiaci statisztika ingadozása inkább a statisztikai módszertani sajátosságából (mintavétel) fakadhat.

Az átlagos mediánkereset értéke 10,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz nagyjából megfelelt a teljes keresetemelkedésnek, így a különböző bérszintek esetében az átlagos keresetemelkedésben vélhetően nem volt érdemi eltérés.

Áprilisban a reálkeresetek növekedése is kedvezőbben alakult az előző havinál: míg ez márciusban 3,5 százalékot tett ki, addig áprilisra 5,2 százalékra emelkedett, amiben egyaránt szerepet játszik az infláció csökkenése és az erőteljesebb bérdinamika. Ez a mostani, 5 százalék feletti szint már sokkal inkább olyan, ami elő tudja segíteni a fogyasztási érdemibb bővülését és így támaszt tud adni az idei GDP-növekedésnek.

Remélhetőleg ez az üzem fennmarad, amiben persze kulcskérdés az, hogy az inflációt sikerül-e hosszabb távon is féken tartani, illetve a jegybanki célhoz közelíteni.

Természetesen az is kérdés, hogy a vállalkozások hatékonyságnövekedéssel ki tudják-e gazdálkodni a fokozatos bérfelzárkózáshoz szükséges forrásokat – ha a munkaerőpiac feszes, akkor viszont ez szükséges a túléléshez.

Az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben az energiaiparban (26,4 százalék), a vízgazdálkodásban (20,0 százalék) és az oktatásban (18,7 százalék) nőtt az átlagkeresetek értéke, míg a legkisebb emelkedés az egészségügyi, szociális ellátásban (2,1 százalék, ezen belül az egészségügyben minimális csökkenés) és a bányászatban (5,5 százalék) történt.

Az áprilisi adat után remélhetőleg nagy meglepetés a bérstatisztikában idén már nem lesz és ha nem is a mostani 9,8 százalékos ütemben (mert ebben azért 1-2 ágazatban lehettek egyedi tételek), de a korábbi előrejelzésemnek megfelelően 9 százalék körüli mértékben nőni tud az átlagkereset az idei évben, ami egy 4,5 százalék körüli inflációt figyelembe véve 4 százalékos átlagbérnövekedést jelentene. A bérnövekedés kapcsán az év vége felé kérdés lesz az új gyárak bérfelhajtó hatása – itt az lesz meghatározó, hogy milyen ütemben, milyen kapacitáskihasználtsággal indulnak majd, hiszen ez határozza meg a munkakeresletre gyakorolt hatást, ami pedig hat a bérszínvonalra. A jövő évben amennyiben megvalósul az ideinél magasabb minimálbérnövekedés, akkor egy 10 százalék körüli átlagkeresetnövekedés sem elképzelhetetlen (a fegyverpénz hatását is figyelembe véve még nagyobb), ám itt nem is elsősorban a minimálbéremelés nagysága a fő kérdés, sokkal inkább a garantált bérminimumé, hiszen az sokkal több munkavállalót érint.

Ehhez persze szükséges az is, hogy a gazdasági növekedés beinduljon, megteremtve ezzel a béremelkedés fedezetét - írja Regős Gábor.