20 év után Macron az első francia elnök, akit újraválasztottak
HírekEmmanuel Macron francia elnök a szavazatok 58 százalékát, míg kihívója Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) a szavazatok 42 százalékát kaphatta az exit poll eredmények alapján. Le Pen elismerte vereségét, és gratulált az újraválasztott elnöknek.
Második elnöki ciklusát kezdheti meg Emmanuel Macron az elnökválasztás második fordulójának eredménye szerint.
Az Ipsos-Sopra Steria exit poll adatai alapján a szavazatok körülbelül 58 százalékát szerezhette meg az elnök, így újabb öt éves mandátumra kaphatott felhatalmazást.
Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés vezetője 42 százalék körüli eredményt ért el, ami az eddigi legjobb támogatottság a szélsőjobb pártok történetében.
Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond egy kampányrendezvényen, Marseille-ben 2022. április 16-án. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Vasárnap 48,7 millió francia választópolgár adhatta le szavazatát az elnökválasztás második fordulójában, a választási részvétel alacsonyabb volt az öt évvel ezelőttihez képest, 71,8 százalékos lehetett az első adatok szerint.
Az 53 éves Marine Le Pen harmadik alkalommal próbálta megszerezni az elnöki széket - sikertelenül.
Az elnökválasztás első fordulójában Macron a szavazatok 27,84 százalékát, Marine Le Pen pedig 23,15 százalékát kapta.
Az orosz-ukrán háború árnyékában megtartott szavazáson Oroszország megítélése, a szankciók kérdése, valamint a NATO és Franciaország kapcsolata is fő kampánytéma volt.
Macron az első elnök az elmúlt húsz évben, akit újraválasztottak a franciák, utoljára 2002-ben Jacques Chirac tudott két mandátumra az elnöki székben maradni.
Marine Le Pen az első eredmények után tartott rövid beszédében győzelemként értékelte a 42 százalékos támogatottságot, az öt évvel ezelőtti eredményéhez (34%) képest valóban sikerült növelnie a támogatottságát.
Marine Le Pen köszönti támogatóit az Avignonban tartott kampányrendezvényén 2022. április 14-én, Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Emmanuel Macron programjának fő elemei:
- A nyugdíj korhatár 62-ről 65 évre emelése,- ezzel párhuzamosan pedig a minimum állami nyugdíjat 1100 euróra emelné a jelenlegi 950 euróról.
- A közbiztonság kérdésében a rendőrség megerősítése mindkét jelölt programjában szerepelt. Macron a rendőrség adminisztratív terheit csökkentené, így 2030-ra megduplázná az utcákon járőröző rendőrök számát.
- Európai Unió és Németország: Macron a választást az Európai Unióról való népszavazásnak is nevezte, Marine Le Pen-hez képest sokkal szorosabb kapcsolatokat képzel el az EU-val.
- Az orosz-ukrán háború kérdésében a politikai közvetítés és a fegyverszállítások pártján áll.
- Az energiaellátás terén Macron tervei között a szén használatának fokozatos csökkentése, és az atomenergia arányának 75 százalékra emelése áll.
Mély a társadalmi megosztottság
Elemzők kiemelik, hogy a francia társadalom megosztottsága óriási, amit az első fordulóban a radikális jelöltekre leadott szavazatok magas száma is mutat. Magas volt a tartózkodók aránya, ami szintén arra utal, hogy sok választópolgárnak egyik jelöltet sem jelentett alternatívát.
A francia szélsőséges pártok előretöréséről, a korábbi politikai struktúra megváltozásáról, és a társadalmi és gazdasági problémákról ebben az elemzésben olvashat.
Macron a választás estéjén tartott beszédében hangsúlyozta, hogy azoknak is köszöni a bizalmat, akik csak azért szavaztak rá, mert nem szerették volna szélsőséges erőket hatalomra juttatni.
