Macron tisztázta, mennyi európai katonát küldenének Ukrajnába

Ez történt az ukrán háború 1117-dik napján:

- Emmanuel Macron kijelentette, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és más országok, amelyek biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának egy esetleges tűzszünet után, nem céljuk, hogy katonák „tömegét” telepítsék a térségbe, hanem ehelyett több ezer fős kontingenseket küldhetnek Ukrajna kulcsfontosságú helyszíneire anélkül, hogy Oroszország engedélyére lenne szükségük. Párizsból Angelique Chrisafis azt írja, hogy a francia elnök ragaszkodott ahhoz: „Az ukránok semmilyen körülmények között nem tehetnek területi engedményeket anélkül, hogy biztonsági garanciákat kapnának”. Macron szerint Oroszország „nem kelti azt a benyomást, hogy őszintén békét akar”, ellenkezőleg, az orosz elnök „fokozza a harcokat”, és „mindent meg akar szerezni, aztán tárgyalni akar”.

- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Andrij Gnatovot nevezte ki a fegyveres erők vezérkari főnökévé, aki Anatolij Bargylevicset váltja, akit a védelmi minisztérium főfelügyelőjévé nevezett ki. Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov a következőket tette közzé:

Szisztematikusan átalakítjuk Ukrajna fegyveres erőit, hogy növeljük harci hatékonyságukat. Ez magában foglalja a parancsnoki rendszer átalakítását és az egyértelmű normák bevezetését.

- Oroszország dróntámadást indított Kijev ellen - közölte hétfőn kora reggel Vitalij Klitschko polgármester, hozzátéve, hogy az ukrán légvédelmi egységek válaszlépéseket tettek. Vasárnap Kijev közölte, hogy Moszkva 90 iráni Shahed drónt lőtt kilenc ukrán régióra.

- Donald Trump és Vlagyimir Putyin a héten várhatóan megvitatja az USA és Ukrajna által javasolt tűzszünetet. Trump megbízottja, Steve Witkoff azt mondta, hogy szerinte „a két elnök nagyon jó és pozitív megbeszélést fog folytatni a héten”, és Trump „tényleg arra számít, hogy talán az elkövetkező hetekben lesz valamilyen megállapodás, és szerintem ez így is lesz”. Moszkva közölte, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. „Szergej Lavrov és Marco Rubio megállapodtak abban, hogy kapcsolatban maradnak” - közölte az orosz külügyminisztérium, a javasolt tűzszünetről nem tett említést. Witkoff azt állította, hogy Putyin elfogadta a tűzszünet „filozófiáját”. Putyin azonban homályosan fogalmazott arról, hogy milyen feltételeket követelne vagy fogadna el.

- Vasárnap késő este Zelenszkij közölte, hogy beszélt Kanada új miniszterelnökével, Mark Carney-val. „A miniszterelnök helyesen fogalmazott arról, hogy fokoznunk kell a nyomást Moszkvára” - mondta Zelenszkij. „Teljes körű szankciókkal kell sújtanunk mindent, ami Oroszországnak finanszírozást biztosít a háborújához. Csak így kényszeríthetjük Putyint egy igazságos és tartós békére”.” Carney hétfőn Franciaországba utazik, ahol Emmanuel Macronnal folytat megbeszélést, amelynek témája az ukrajnai háború lesz, majd Londonba utazik, hogy találkozzon Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

- Litvánia vasárnap támogatta azt az uniós javaslatot, hogy az idén akár 40 milliárd eurós katonai segélyt ígérjenek Ukrajnának, és azt mondta, hogy a következő években is hasonló összegre lesz szükség. Míg egyes uniós országok óvatosan reagáltak a kezdeményezésre, Kestutis Budrys litván külügyminiszter szerint az Ukrajnának nyújtott hosszú távú katonai támogatásnak nem szabadna a béketárgyalások eredményétől függenie, mivel már most világos, hogy Kijevnek erős „elrettentő erőket kell fenntartania, hogy az oroszok ne térjenek vissza”.

- Oroszország egyik követelése, hogy a NATO-tagok zárják ki Ukrajnát felvételét a szövetségbe - mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija orosz médiumnak.