Matolcsy György: ígéretes kapcsolatok építhetők ki az ázsiai kistigrisekkel

A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebb párnak - állapítja meg Magyar Nemzetben megjelent írásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Míg a siker társadalmi receptje szempontjából Szingapúr ígér átvehető mintákat, addig Dél-Korea a technológiai beruházások, a K+F, a kulturális, oktatási és turisztikai együttműködés terén lehet stratégiai partner.

Egy magyar-dél-koreai eurázsiai országpár (HUNKOR) Dél-Korea számára földrajzi és gazdasági belépési pontot kínál az Európai Unióba, míg Magyarország számára a jövőbe lépés stratégiai szövetségese lehet Dél-Korea. Egyiknek a tér, másiknak az idő lehet fontosabb, ám a kettő együtt kínál közös helyet Eurázsia jövőjében.

Mire épülhet egy dél-koreai-magyar eurázsiai országpár?

Két nemzet – azonos értékek

A világban a koreai és a magyar nemzet áll talán a legközelebb egymáshoz az értékrend terén. Ennek mélyén a verseny, a küzdelem, a bizonyítási vágy és a családi gyarapodás értékei állnak. Ezek az értékek mozgatják a vágyakat, szükségleteket, az érdekeket, a döntéseket, valamint magatartásunkat az élet és a közösségi működés minden szintjén. A közelálló értékrendek vonzzák egymást, kiemelten a sikerhez vezető tényezőket, így a tehetséget, a tudást, a technológiát és a tőkét.

Két nemzet – két zászló

A két nemzet jelentős eltéréseket is mutat, azonban ezek inkább kiegészítik, így erősítik, nem pedig kioltják egymást. Dél-Korea nemzeti zászlója az ősi tudás jelképeit őrzi és minden pillanatban mindenkinek azt üzeni, hogy a világ állandó mozgásban van, küzd egymással a piros (lelkesedés és szenvedély), valamint a kék (biztonság és nyugalom). A jin-jang jelkép a női és a férfi tulajdonságok egyenlőségét, harcát, de egyensúlyra törekvését jelzi. Az ősi jelek (Ég-Föld, Tűz-Víz) minden koreainak azt üzenik, hogy a világ állandó változásban van, mindenre fel kell készülni és a változással együtt kell változni.

A magyar nemzeti színek is a küzdelmet (piros), valamint a tisztességet (fehér) és a természettel, továbbá egymással való összhangot (zöld) üzenik minden magyarnak. A két nemzet zászlajának színvilága jól kiegészíti egymást, mert a gazdaság terén a stratégiai együttműködés lelkesedésre és küzdelemre, megbízhatóságra, valamint összhangra épülhet.

Politikai stratégia

Mindkét ország a nemzeti felemelkedéshez és a gazdasági sikerhez keresi a geopolitikai egyensúlyt. Dél-Korea a mai korszak legnehezebb négyszögében (USA, Kína, Japán és a koreaiak) egyensúlyoz. Magyarország az USA, Németország (EU), Oroszország, Törökország és Kína ötszög metszéspontjában teszi ugyanezt.

Politikai stratégiánk hasonló, mert nem a nagypolitika színterén, hanem a nemzeti felemelkedés, ezen belül a gazdaság terén célozzuk meg a sikert. A politikai stratégia lényege elérni, hogy a geopolitikai erőtér ne torlaszolja el a jövőhöz vezető nemzeti utat.

Ez mindkét ország esetében ma elsősorban azt célozza, hogy kimaradjon az USA-Kína új hidegháború ütközeteiből. Számunkra még azt is, hogy kimaradjunk az USA-Oroszország közötti megújuló csatározásokból, az EU süllyedése nyomán kialakuló örvényekből, illetve a visszatérő balkáni feszültségekből.

A nemzetstratégia alapcélja a függetlenség

Mindkét ország megismerte a gyarmati lét és a birodalmi betagozódás történelmi mélységeit, ezért mindkét nemzet működésének mélyén a szabadság, függetlenség és önrendelkezés megtartása áll. Mindkét ország felismerte, hogy ehhez nem elegendőek a politikai és katonai eszközök, mert a gazdasági gyarmatosítás állandó kockázat mindkét nagy földrajzi/geopolitikai térben. Dél-Korea rájött, hogy olyan korszakban és térségben él, ahol csak az lehet független, aki a világgazdaságban is a legjobb. Magyarország kezdi felismerni, hogy olyan régióban és időben hajózik, ahol csak az európai társakkal azonos vagy azoknál jobb versenyképességgel lehetséges a tehetség megtartása, a tudás bővítése, a technológia megszerzése és a tőke felhalmozása.

Nemzetállami reneszánsz

Ahogy 1492 nagy földrajzi felfedezésével elindult Európa új 500 éves korszaka, úgy indult el egy technológiai áttöréssel (internet) 1996-tól az új, talán többszázéves világkorszak. Ennek első évtizedei különösen termékenyek, mert bővelkednek kreatív áttörésekben, tudományos és technológiai innovációkban. Ez egy új reneszánsz korszak (Csizmadia Norbert alapján), amit mindkét elemzésünkben szereplő ország a nemzetállam megerősített szerepével szeretne kiaknázni.

A két ország a nemzetállamot állította a jövő megnyerését célzó stratégia központjába. Ebben Dél-Korea nagyságrendileg sikeresebb nálunk, amit a gazdasági fejlettség, életminőség, várható életkor, egészség, egészségügyi rendszer, általános és felsőoktatás, közlekedési infrastruktúra terén elért előnye mutat. Minden eurázsiai páros közös jövőbeli teljesítményét a gyengébb partner javulása határozza meg. Ehhez sok jó mintát találhatunk Dél-Koreában, ahogy Szingapúr, Kína és Japán sikeres megoldásaiban is.

Egyensúlyi növekedés

Dél-Korea sikereinek sok forrása megnyitható Magyarországon, azonban vannak területek, ahol más megoldást érdemes választanunk. Dél-Korea szédületes fejlődése az ellentétek feszültségére épül, amit jól jeleznek a nemzeti jelképek között az Ég-Föld, Tűz-Víz ellentétpárok, vagy az ellentétes energiák állandó küzdelmét sugalló jin-jang jelkép. Dél-Koreában a régiók és a földrajzi területek között kiegyenlített a kép – szemben a jelentős magyar régiós különbségekkel – de a társadalomban komoly feszültségek halmozódtak fel.

A fiatalok és idősek, az aktívak és nyugdíjasok, a teljes vagy rész munkaidőben dolgozók, a világsikerű nagyvállalatok és a helyi kisvállalkozók, az elit egyetemekre bejutók és a többiek, a tehetősebb vagy szegényebb családból érkezők, a kissé vagy teljesen eladósodottak között nagyságrendileg nagyobb a társadalmi különbség, mint nálunk.

A fenntartható fejlődés náluk, a fenntartható felzárkózás nálunk azt igényli, hogy az „egyensúlyi növekedés” képletének összes elemében legyen összhang a növekedés és az egyensúly között. Náluk a társadalomban, a demográfiában és a családokban jelentős az egyensúlytalanság, nálunk a pénzügyekben, a közszolgáltatások terén és a régiók között. Ezekben a két ország jól kiegészíti egymást, ezért e területekre is érdemes kiterjeszteni az együttműködést.

P.S.

„A bölcsesség felé vezető út első lépése az, ha beismered, hogy te sem tudsz mindent” – Szókratész