Megvan az MNB kamatdöntése!

A kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot további 100 bázisponttal 16,5 százalékra vitték lejjebb.

A kamatfolyosó 12,5 százalékos széle változatlanul 12,5 százalék.

A döntés az elemzői várakozásoknak megfelel, az MNB folytatta a májusban elkezdett normalizációt.

Az indoklásban a tanács kiemelte: 2023 második negyedévében az Európai Unióban a várakozásoknak megfelelően stagnálás közelében alakult a gazdaság növekedési üteme.

Az Egyesült Államok gazdasága a vártnál nagyobb mértékben bővült, ugyanakkor a kínai növekedés elmaradt a várakozásoktól. A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi.

Az idei év egészét tekintve a fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható.

A legtöbb ország munkaerőpiacát feszesség jellemzi. Az európai energiaválság enyhülése a kontinens konjunktúrakilátásainak javulását vetíti előre. Ugyanakkor a folytatódó orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz.

Globálisan folytatódott az inflációs ráták csökkenése. A világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre. A jellemzően lassan mérséklődő maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése várhatóan elhúzódó folyamat lesz.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság romlott a júliusi kamatdöntés óta. A befektetői hangulatot az amerikai makrogazdasági adatok, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos fejlemények határozták meg.

A hazai pénzügyi piacok a nemzetközi hangulat változásaira, valamint a dollár árfolyamának alakulására a régiónál nagyobb mértékben reagáltak.

Az olajárak és az európai gázárak az elmúlt hónap során nagy volatilitás mellett emelkedtek. Az orosz-ukrán háború jelentette bizonytalanság továbbra is negatívan befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságot.

A Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) a júliusi kamatdöntő ülés alkalmával az elemzői várakozásokkal összhangban egyaránt 25–25 bázisponttal szigorította a monetáris kondícióikat.

A piaci várakozások szerint mindkét jegybank a kamatemelési ciklus végéhez közeledik, ugyanakkor a piaci árazások alapján a várt kamatpálya kismértékben feljebb tolódott. A régiós jegybankok nem változtattak az irányadó rátákon. A döntéshozói nyilatkozatok alapján a lengyel jegybank esetében akár már ősszel kamatcsökkentésre kerülhet sor, míg a cseh és a román jegybank esetében későbbre tolódott az első kamatcsökkentés lehetősége.

2023 második negyedévében éves összevetésben 2,4 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Az előzetes adatok alapján a hazai gazdasági teljesítmény csökkenéséhez főként az ipari kibocsátás és a piaci szolgáltatások mérséklődése járult hozzá, míg a mezőgazdaság és az egészségügy, szociális ellátás ágazat teljesítménye mérsékelte a visszaesést.

Júniusban tovább csökkent az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom. A feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában nőtt a termelés volumene. A lakossági bizalmi indikátor továbbra is alacsony szinten alakul, a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.

2023 első felében a csökkenő reálbérek, az emelkedő vállalati költségek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet szűküléséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését. Az év második felétől a csökkenő inflációval párhuzamosan ismételten emelkedő reálbérek elősegítik a GDP-növekedés élénkülését. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés javítja.

Júliusban gyorsult a hazai infláció csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 17,6 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 17,5 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index 2,5 százalékponttal mérséklődött júniushoz képest, ami elsősorban a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához volt köthető.

A maginfláció lassulása a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, így a mutató 3,3 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Júliusban ismét csökkent a piaci szolgáltatások éves árindexe. A lakossági és a vállalati inflációs várakozások tovább mérséklődtek.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése.

2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása.

A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így várhatóan az ősz folyamán már egyszámjegyű tartományba mérséklődik az infláció.

A fogyasztóiár-index várhatóan 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik. A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék. Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a nominális GDP növekedése és a hiány mérséklődése következtében 2023 végére 70 százalék alá csökken.

Tovább folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok gyors javulása. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 júniusában jelentős, közel 550 millió eurós többletet mutatott, elsősorban a külkereskedelmi egyenleg rekordmértékű, 1,7 milliárd eurós többletének következtében.

A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export stabil növekedése áll.

Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat.

2024-ben az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával, valamint a normalizálódó világgazdasági környezettel folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A Tanács a mai ülése során az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat hamarosan pozitív tartományba kerül, ami elősegíti az inflációs cél elérését.

A Monetáris Tanács augusztusban a korábbi ütemben folytatta a kamatkörnyezet normalizációját. Ezek alapján a Tanács mai ülése során augusztus 30-i hatállyal a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 15 százalékról 14 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 16,5 százalékra csökkentette. A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.

A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt.

Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.

A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal - fogalmaz a közlemény.