Mi dönti el, hogy mennyibe kerül az áram?

Az áramnak éppen úgy van piaca, mint sok más terméknek. A villamos energia természetesen különleges árucikk, hiszen egyrészt láthatatlan, másrészt alapvetően a fizika törvényszerűségei határozzák meg, hogy honnan hova halad. Az egyes országoknak saját árampiaca van, ezek azonban összefonódnak egymással, közvetlen hatása van egyiknek a másikra. Éppen ezért ahhoz, hogy megértsük a magyar árampiacot, nem elég csak a hazai tényezőket ismernünk. Látnunk kell az összes, az itteni viszonyokat is befolyásoló szereplőt és piacot.

A jelenleg működő kereskedési rendszerben ahány ország, annyi piac, annyi energiamix, és annyiféle energiaár. Az, hogy mennyibe kerül az áram a nagykereskedelmi piacon, többé-kevésbé az energiamix összetétele határozza meg 

mondta Varga Viktor, az MVM Partner Zrt. eszközalapú kereskedelmi igazgatója.

A tőzsdék és szervezett piacok megjelenése előtt a kereskedés bilaterális alapon, vagyis kétoldalú szerződéseken keresztül működött. Ha egy erőmű vagy kereskedő el akarta adni az áramot, akkor megegyezett egy másik szereplővel, és aláírták az erről szóló szerződést. A gyakorlatban ez telefonos tárgyalásokat, aukciókat, tenderek keretein belül megkötött üzleteteket, vagy éppen a nagyobb bróker-platformok bevonását jelentette.

A villamos energia szabadpiaci struktúrája Magyarországon és a régiónkban csak a kétezres évek második felében alakult ki, bő egy évtizeddel követve a nyugat-európai piacfejlődési folyamatokat.

A piac fejlődése az MVM Partner esetében azt jelentette, hogy az itthoni erőteljes piaci szerepvállalás mellett, a kiterjedt erőművi és fogyasztói portfóliót sokkal jobban lehetett optimalizálni, vagyis lényegesen hatékonyabb tudott lenni a nagykereskedelmi tevékenység, ha külföldi piacokat is elért a vállalat.

Az MVM Partner elsőként a legjelentősebbnek tartott német–osztrák piacon jelent meg, majd következett a romániai piac megismerése.

Az MVM Csoport stratégiájának megfelelően megszületett a döntés, hogy az erőművi portfólió optimalizálása mellett szükség van az úgynevezett proprietary, azaz saját számlás kereskedésre is, ami pedig a környező államok piacainak minél alaposabb felmérését vonta maga után.

– Mindez egy nemzetközi terjeszkedési stratégiában öltött testet, a cél az volt, hogy a hazai kereskedő minden környező ország piacán megjelenjen: Csehország, Szlovákia, Szerbia, Szlovénia állt az MVM Partner 2010-es évek eleji terjeszkedésének középpontjában. Napjainkra már jelentős piaci lefedettséget ért el a vállalat, a hazaival együtt összesen 17 piacon tölt be aktív szerepet, melynek fókuszában a közép-kelet- és dél-kelet-európai régió áll. Idén két új piaccal bővült a működési területünk, Svájccal és Spanyolországgal – tette hozzá Hazlach András, a társaság proprietary kereskedelmi igazgatója.

Amennyiben csak Magyarországon van jelen egy kereskedő, akkor csak hazai árakon tudja kiegyenlíteni a portfólióját. Ezért optimálisabb működést eredményez, ha az itthoni mellett eléri a különböző országok piacait is, megismeri azok működési struktúráját, hiszen a piacok egymásra utaltságából adódóan mindezt előnyösen ki lehet használni a magyarországi portfólió kapcsán is.

Magyarországnak ma már központi szerepe van a régiós villamosenergia-kereskedelemben.

Ennek okai között szerepel, hogy az ország méretéhez képest sok állammal határos, a létrehozott áramtőzsde (HUPX) pedig képes volt betölteni azt az űrt, ami a régióban kialakult.

Az energia tőzsdei kereskedelme teljes átláthatósággal jár, az árak folyamatosan nyomon követhetők, a termékek pedig ennek következtében egyre inkább a standardizálás irányába haladnak. Az úgynevezett brókerplatformok korábban fontos szerepet töltöttek be a kereskedelmi láncban, az áramtőzsdék megjelenésével azonban a kereskedelmi volumen szempontjából szerepük mérséklődött.

A villamos energia kereskedelme az Európai Unióban ma már teljesen transzparens, ennek ellenére mégis elmondható, hogy egy kereskedő a saját országában, a saját piacán van a legjobb helyzetben, hiszen a „helyismeret” még mindig kiemelt tényező.

Utóbbi megállapítás különösen igaz a balkáni régióban, ahol a piac fejlettsége még nem mérhető a hazai és európai szinthez.

A Balkán számára az első transzparens „hub” szerepét Magyarország tölti be, ami azt is jelenti, hogy a balkáni cégek egymás közötti ügyleteiknél az árat a magyar tőzsdei árhoz igazítják. A Balkánon a személyes kapcsolatoknak, a helyi nyelv ismeretének továbbra is fontos szerepe van, amiknek birtoklása jelentősen hozzájárul a teljes portfólió optimalizálásához. (X)