Minden második magyar internetező volt már kibertámadás áldozata

A 18 év feletti online is vásárló internetezők reprezentatív felmérése alapján az internetezők 68 százaléka használ vírusirtót, csaknem egyharmaduk viszont azért nem használ védelmi programot, mert úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége, és saját maga ki tudja szűrni a gyanús dolgokat.

Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak, közel negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen felugró ablakok és weboldalak jelentek meg, valamint hogy lelassultak az eszközeik (14 százalék), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki szerint már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne, hogy saját magunktól felismerjük őket: az AV Test szerint 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon, és ennyi, folyamatosan fejlődő kártékony kódot még a legtudatosabb felhasználók sem tudnak kiszűrni.Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET termékek hazai forgalmazójának szakértője hozzátette, az ESET és a Sicontact közös célja, hogy a felhasználókat meggyőzzék arról, a digitális biztonság alapszükséglet, amelyre figyelnünk és áldoznunk kell.

Csizmazia-Darab István elmondta, a 18-29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket, jóllehet körükben is a válaszadók közel fele (48 százalék) esett már áldozatul valamiféle online támadásnak.

A felmérés szerint azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71 százalék), amit az asztali gép követ (48 százalék), telefonon 44 százalék használ védelmi megoldást, pedig az ESET kiberbiztonsági szakértői hangsúlyozzák, hogy az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve. A tableten (12 százalék) és az okos televízión (5 százalék) történő használata viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások.

A válaszadók szerint a fizetős védelmi programok leginkább abban különböznek az ingyenestől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket.

Ugyanakkor a válaszadók egy része (17 százalék) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához. Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha ezáltal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség.

A közlemény szerint már vannak ilyen megoldások a piacon magyar nyelven is.

A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külsős partnereknek. A közlemény szerint ez a feltételezés nem alaptalan, mert van példa arra, hogy egy ingyenes vírusvédelmi program gyártója gyűjtötte és eladta a felhasználók adatait, a beleegyezésük nélkül.

A felmérés szerint a vírusirtó program választásakor fontos szempont még az is, hogy ne lassítsa le az eszközt, legyen egyszerűen telepíthető, és ritkán adjon téves riasztást.