Változatlanul hagyta az alapkamat szintjét az MNB
HírekTovábbra is 13 százalékon tartotta az alapkamat szintjét mai kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az óvatosság oka többek között a magas infláció, a kockázatos befektetői hangulat, és az amerikai jegybank várható kamatemelései. A hazai alapráta tavaly szeptember 27-e óta 13 százalék, az egynapos betéti kamat pedig 18 százalék. 15 órakor háttérbeszélgetést tart a jegybank a kamatdöntésről.
A várakozásoknak megfelelően 13 százalékon tartotta az alapkamat szintjét és a kamatfolyosó két szélén sem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén.
A döntés megegyezik a piaci konszenzussal.
A döntés után a 377-es szint környékére erősödött a forint-euró árfolyam.
Az MNB által kiemelten figyelt külső kockázatok (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és belső kockázatok (infláció, magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos aggályok) csak lassan látszanak enyhülni.
Elemzői várakozások szerint a januári 25,7 százalékos infláció az év második felében elsősorban az alacsonyabb energiaárak és a magas bázis miatt mérséklődhet jelentősebben, ekkor kerülhet sor monetáris lazításra.
A régiós országokban az alapkamat szintje:
- Lengyelországban 6,75 százalék
- Csehországban 7 százalék
- Romániában 7 százalék.
A döntés hátteréről Virág Barnabás, az MNB elnöke tart háttérbeszélgetést 15 órakor.
Ha az energiaárak nem estek volna vissza, bármekkora is az irányadó jegybanki kamat, feltehetően a forint árfolyama nem stabilizálódik, ezért is fontos az energiaönállóság megteremtése
- mondta az Indexnek adott, ma megjelent interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A jegybank alelnökéből lett miniszter elismerte, hogy az MNB nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az alapvető célját, az árstabilitást, a 3 százalékos inflációs célját, egyelőre nem tudja elérni. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani a piaci kamatvárakozásokat - jelentette ki Nagy Márton.
Az elmúlt év összességében kiválónak értékelte, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt, ez a hatodik legnagyobb növekedés a rendszerváltás óta, és az EU-ban is az első harmadban van.
