MNB-alelnök: Az infláció tetőzése elhúzódhat

A magyar gazdaság felzárkózása a válság alatt is folytatódott, a tavalyi 7,1 százalék után idén 5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság - mondta Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) mai Pénzügyi Csúcstalálkozóján.

Előadásában kiemelte, hogy a jelenlegi inflációs szakasz elhúzódhat, a januárban mért 7,9 százalékos pénzromlási ütem a csúcs közelében járhat.

A januári magyar inflációs ráta a régiós országokhoz viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el: a legmagasabb infláció az EU-ban Litvániában, Észtországban alakult ki januárban, de a magyarnál magasabb inflációt mértek Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Belgiumban is.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a magasabb infláció a járvány és a válságkezelés ára. Mint mondta, a legutóbbi hosszabb magas inflációs kor a 70-es évek végén csengett le, a világgazdaságban pedig egyre hosszabb alacsony inflációjú korszakot szakítanak meg magas inflációval jellemezhető periódusok.

Az infláció tetőzése elhúzódhat, az apadás lassú lesz - figyelmeztetett az alenök.

Az infláció elleni küzdelmet, a monetáris szigorítást hamar megkezdte a jegybank, és azt addig folytatják, amíg nem látszódik, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyerik - tette hozzá.

Jelenleg 4,3 százalékon áll a jegybanki alapkamat, a továbbiakban is folytatódik a kamatemelés, és messze még az infláció elleni harc vége - mondta. Nem fordulhat elő, hogy a magas infláció önjáróvá válik, és öngerjesztő folyamatként működik, ezt mindenképp meg kell akadályozni - tette hozzá.

A magasabb inflációs környezetben is vissza kell térni az egyensúly és növekedés képletéhez, miközben a versenyképességet s termelékenységet emelni kell a zöld átállással és a digitalizáció felgyorsításával is.

A magas infláció hátterében olyan komplex jelenségek állnak, melyek a 1920-as, a 40-es és a 70-es években okoztak inflációt: ilyen 

• a kínálati korlátok kialakulása, az ellátási láncok akadozása (pl. chip- és magnéziumhiány)
• az energiaárak emelkedése
• az élénk kereslet a kényszerű megtakarítások, a munkaerőpiac rendeződése és a béremelések miatt
• a piaci koncentráció, amely a verseny ellen hat, és főleg egyes technológiai szektorokra jellemző,
• a költségemelkedés hamar átment a fogyasztói árakba,
• állami és monetáris élénkítőcsomagok pótolták a kieső keresletet a válságkezelés során.

Felhívta a figyelmet, hogy közel 20 ezer milliárd forintot, a magyar GDP 40 százalékát olyan eszközökben tart a hazai lakosság, amelynek semmiféle védettsége nincs az infláció ellen, így ezeknek a megtakarításoknak a reálértéke csökken.

Szánjunk rá időt, hogy megnézzük a befektetéseinket, és olyan eszközökbe fektessünk, ahol minél kevesebb az infláció miatti veszteség - hangsúlyozta Virág Barnabás.

A legtöbb magas inflációs időszakot recesszió követte, el kell kerülni, hogy az infláció válságproblémát alakítson ki - mondta.