MNB elnök: Sokkal kisebb lesz az idei növekedés, mint azt év elején gondolták

Varga Mihály kiemelte, hogy a geopolitikai bizonytalanságok miatt a befektetői hangulat változékony, a globális növekedési kilátások romlottak, és az energiárakat a közel-keleti konfliktusok alakítják.

A hazai gazdaságról szólva elmondta: a lakossági fogyasztás élénken növekedett, de a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak.

Az idei növekedési előrejelzését alaposan lehúzta az MNB, mindössze 0,8 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálnak. A második negyedévben várhatóan stagnál a gazdaság, a második negyedév erősebb lesz, így éves átlagban 0,8 százalékos bővülést tartanak reálisnak.

Idén az év egészében 4,7 százalékos infláció várható, jövőre 3,7 százalék, 2027-ben pedig 3 százalék lehet a pénzromlás üteme.Mint mondta, az árrésstopok jelentősen lefelé húzták az inflációt, de erős átárazások láthatóak, a lakossági inflációs várakozások csökkentek, de továbbra is magas szinten vannak. Kiemelte:

Az infláció elleni küzdelem nem ért véget, ehhez az inflációs várakozások stabilizálása kulcsfontosságú.

A munkabéremelkedések üteme továbbra is gyors marad - tette hozzá Varga Mihály. Hozzátette: a munkaerőpiaci kondíciók lazultak, de még mindig számottevő a reálbérek emelkedése. Az inflációt felfelé mutató kockázatok övezik egyrészt az érzékenyen reagáló energiaárak miatt, a globális pénzpiaci hangulat bizonytalan, a geopolitikai konfliktusok és a vámtárgyalásokkal kapcsolatos fejleményekre érzékenyen reagálnak a piacok.Az inflációt érintő kockázatokról szólva hangsúlyozta, több a felfelé mutató kockázat. Az infláció az év hátralévő részében várhatóan a jegybanki toleranciasáv felett alakul, majd jövő év elején mérséklődhet a toleranciasávba.

Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és a vámbejelentések változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a vártnál kedvezőbb első vámmegállapodások hatására mérséklődött a recesszió kockázata. Az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést - fogalmaz az MNB indoklása.

Az európai védelmi kiadások mértéke elérheti a 800 milliárd eurót, a német programban 500 milliárd euró szerepel, a védelmi programok az EU gazdasági növekedését évente 0,3 százalékkal emelhetik 2027-től - mondta a jegybankelnök.

Az országok többségében mérséklődött az infláció a tavaszi hónapokban. Előretekintve a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a magas szinten alakuló világpiaci élelmiszerárak, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek. Az olajárak változékonysága a közel-keleti háborús konfliktus következtében jelentősen megemelkedett.A globális befektetői hangulat változékonyan alakul. A kockázatvállalási hajlandóságot főként a geopolitikai konfliktusokkal és a vámtárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolják. Az amerikai és az európai hosszú hozamok a költségvetések jelentős finanszírozási igénye mellett sem változtak érdemben az elmúlt hónap során. Az Európai Központi Bank a júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre és a jegybanki kommunikáció szerint a jelenlegi monetáris politikai ciklus a végéhez közeledik.

A Federal Reserve júniusban változatlanul tartotta az irányadó ráta célsávját. A globálisan meghatározó jegybankok várt kamatpályái kismértékben felfelé tolódtak az elmúlt hónap során. A régiós jegybankok közül júniusban a lengyel jegybank tartott kamatdöntő ülést, amelyen nem változtatott irányadó rátáján.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A tavaszi hónapok magas frekvenciás adatai változatlanul visszafogott teljesítményre utalnak. A lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak. A bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest.A reálgazdasági teljesítmény kettőssége a hazai hitelpiacon is tükröződik: az első negyedévben a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati szegmensben még nem történt fordulat. A háztartási hitelállomány a lakosság javuló jövedelmi helyzete, a lakáspiaci áremelkedés, valamint a munkáshitel program elindítása következtében 2025-ben mintegy 12, majd 2026-ban és 2027-ben 9–11 százalékkal emelkedhet. A vállalati hitelállomány a konjunktúra élénkülésével és a gazdasági környezetet övező bizonytalanság oldódásával 2025-ben 4,5, 2026-ban és 2027-ben pedig 9 százalékkal emelkedhet. A hazai bankok tőkeellátottsága erős és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad.

2025 májusában az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak.

A folyó fizetési mérleg egyenlege áprilisban közel 940 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete.

A következő év elejétől azonban a normalizálódó külső kereslet és az új beruházások termelésének felfutása a külső egyensúlyi pozíció fokozatos emelkedését eredményezi. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 2,0 százaléka, 2026-ban 2,2 százaléka, 2027-ben pedig 2,5 százaléka körül alakulhat.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével a GDP-arányos adósságráta 2026-tól csökkenhet.