MNB: Hat százalékra csökkenhet az infláció még idén

Már a jövő év első felében közel kerülhetünk az MNB inflációs toleranciasávjához, a pozitív reálkamat segíti a dezinflációs folyamatot - mondta el Virág Barnabás, az MNB alelnöke a mai kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón.

Az év végére hat százalék körül alakulhat az infláció, a széles körű dezinfláció folytatódik

- tette hozzá.

Kiemelte, hogy a mai kamatdöntő ülésen a 75 és a 100 bázispontos csökkentés is napirenden szerepelt. Egyhangú döntés volt a 75 bázispontos mérséklés mellett.

A gazdasági növekedést övező kockázati tényezők közül kiemelte, hogy

- az európai növekedési pálya alacsonyabb.

- Jövőre folytatódik a reálbér emelkedés, de kérdés, hogy milyen gyorsan következhet be a fordulat a fogyasztásban.

- A harmadik kockázat a feltörekvő piacokat érintő esetleges tőkekivonás lehet.

Hangsúlyozta: emelkedtek a reálbérek, és a pénzügyi vagyon is, de óvatosnak kell maradni a háztartások fogyasztás élénkülésével kapcsolatban.

A vállalkozások pénzügyi ellátottsága 21 ezer milliárd forintra tehető, a vállalati beruházások egyik kulcseleme a kereslet helyreállításával kapcsolatos bizalom alakulása.

- Fontos, hogy a bizalom tovább épüljön, ez a tényező alapvető a belső fogyasztás és a beruházások növekedésének terén.

Ha van egy keresleti bizalom a vállalkozások részéről, akkor beindíthatják a beruházásokat

- mondta.

Az export, a belső fogyasztás és az idei beruházások termőre fordulása is hozzájárul jövőre a GDP növekedéséhez - tette hozzá Virág Barnabás.

A várható kamatokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az alelnök elmondta: a globális reálkamat-közeg és a kockázati felár alakulása kiemelten fontos.

2023 harmadik negyedévében az Európai Unióban és Kínában lassult, míg az Egyesült Államokban gyorsult a gazdasági növekedés. A rövid távú kilátásokat továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik, amit az általánosan feszült geopolitikai helyzet tovább fokoz - áll az MNB kamatdöntésének mai indoklásában.

Az eurozónában a novemberi 2,4 százalékos infláció a várakozások alatt alakult, megközelítve az inflációs célt. Az Egyesült Államokban szintén tovább mérséklődött az áremelkedés üteme. A globális trendek a dezinfláció folytatódását vetítik előre.

A világgazdasági kereslet gyengülése, a nyersanyagárak tavalyinál alacsonyabb szintje, valamint a nemzetközi szállítási költségek korrekciója az inflációs ráták folytatódó süllyedésének irányába mutat.

A lassabban mérséklődő maginflációs mutatók ugyanakkor arra utalnak, hogy a tartós árstabilitás újbóli elérése várhatóan általánosan elhúzódó folyamat lesz.

A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a novemberi kamatdöntés óta javult.

A globális pénzpiaci hangulatot a meghatározó jegybankok kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások, a beérkező makrogazdasági adatok, valamint a gázai konfliktussal kapcsolatos fejlemények befolyásolták.

A Federal Reserve és az Európai Központi Bank a decemberi kamatdöntő ülésén nem változtatott az irányadó rátákon.

A piaci árazások alapján mindkét jegybank elérte a kamatpálya tetejét és előretekintve erősödtek a kamatcsökkentések 2024-es megkezdésével kapcsolatos várakozások.

A régióban a jegybankok nem változtattak a monetáris kondíciókon a hónap során.

A magyar gazdaság fundamentumai tovább javultak. 2023 harmadik negyedévében véget ért a recesszió. A hazai GDP az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött.

A gazdasági teljesítmény éves összevetésű csökkenéséhez főként az ipari kibocsátás és a piaci szolgáltatások mérséklődése járult hozzá, míg a mezőgazdaság teljesítménye tompította a visszaesést.

A lakossági bizalmi indikátor javulása az őszi hónapokban lelassult. A foglalkoztatás magas szintje mellett a munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta európai uniós összehasonlításban is alacsony.

A gazdaság fokozatos élénkülése 2023 negyedik negyedévében is folytatódott. Az idei év egészében a gazdasági teljesítmény csökkenését elsősorban a magas infláció okozta. A háztartások fogyasztása a magas infláció és az óvatosság erősödése miatt mérséklődött. A beruházási dinamikát a bizonytalanná váló keresleti kilátások mellett az állami projektek leállítása is visszafogta.

2023-ban a nettó export növekedési hozzájárulása pozitívan alakult. 2024-ben az infláció mérséklődésével, a reálbérek érdemi emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek bővülésével kiegyensúlyozottabb és európai uniós összehasonlításban is erőteljes növekedés várható.

A mérsékelt európai konjunktúra visszafogja a hazai exportot, de a kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedésünk a teljes előrejelzési horizonton tovább emelkedik.

Az MNB előrejelzése szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a (-0,6)–(-0,4) százalék közötti tartományban alakulhat. 2024-ben várhatóan 2,5–3,5, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye.Novemberben gyors ütemben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 7,9 százalékkal emelkedtek. A maginfláció 9,1 százalékon alakult.

A fogyasztóiár-index jelentősen, 2,0 százalékponttal, míg a maginfláció 1,8 százalékponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy a maginfláció évesített háromhavi változása novemberben is 3 százalék alatt alakult.

A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció csökkenése.

A fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatják az árdinamika további mérséklődését.

Az infláció az év eleji 25 százalék feletti szintjéről Európában az egyik leggyorsabb csökkenést mutatta, és 2023 végére a régiós átlagnak megfelelő 6,0 százalék körüli szintre mérséklődik. Az erős dezinfláció 2024 első negyedévében folytatódik, majd ezt követően lelassul, így a fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra.

Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–17,7, 2024-ben 4,0–5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.

A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulása tovább folytatódott.

A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2023 októberében is többletet mutatott. A külső pozíció elmúlt időszakban tapasztalt tartós javulása egyrészt az alacsonyabb energiaárak és az energiafogyasztás alkalmazkodása, másrészt a belső kereslet mérséklődése miatt szűkülő importra vezethető vissza.

Az áruexportot támogatta a készletállomány csökkenése, miközben a szolgáltatásegyenleg is kedvezően alakult. A következő években a kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint a javuló világgazdasági környezet várhatóan új lendületet ad az exportnak.

A GDP-arányos folyó fizetési mérleg idén várhatóan 8 százalékpontnál is nagyobb mértékben javul, ami a pénzügyi válság után megvalósultnál is nagyobb mértékű ugrást jelent. 2023-ban a folyó fizetési mérleg éves egyenlege várhatóan enyhe többletbe fordul.

Az előrejelzési horizonton tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének növekedése.

Az EU forrásokkal kapcsolatos tárgyalások eredményeként megkezdődhet a 2021-2027-es kohéziós források lehívása. A megállapodás javítja hazánk kockázati megítélését és külső finanszírozási képességét. Emellett a források beérkezése kedvezően hat az államadósság-pálya alakulására is.

A költségvetés hiánya idén a GDP 5,2–6,0, 2024-ben 2,9–3,9, 2025-ben 1,9–2,9, 2026-ban 1,4–2,4 százaléka között lehet. A költségvetési hiánycélok elérését a teljes előrejelzési horizonton kockázatok övezik.

Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73 százaléka közelébe csökkenhet, amit az előrejelzési horizonton további mérséklődés követ.

A magyar gazdaság egyértelmű dezinflációs pályán halad, miközben az ország kockázati megítélése tovább javult. A Monetáris Tanács megítélése szerint mindez lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását.

Ezzel összhangban a Tanács a mai ülésén az alapkamatot 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette. Ennek megfelelően a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 9,75 százalékra, míg felső széle, az O/N hitel kamata 11,75 százalékra mérséklődik. A pozitív reálkamat segíti a dezinfláció folytatódását. Ahogy az infláció közelít a jegybanki toleranciasávhoz, a reálkamat várhatóan mérséklődik.

A globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol.

A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről - írja az MNB.