NAK: Át kell gondolni a "Termőföldtől az asztalig" stratégiát
HírekÚjabb tanulmány – a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) – erősíti meg, hogy az Európai Bizottság "Termőföldtől az asztalig" kiemelt stratégiája súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve - olvasható a NAK közleményében. Ezzel a stratégiával a termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkretennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek.
A WUR tanulmánya szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20%-kal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30%-kal. A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya megerősíti a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenését, ami az uniós fogyasztók számára jelentős áremelkedést okozna, ugyanakkor a mezőgazdasági termelők jövedelme csökkenne - szögezi le a NAK a közleményében.
Az Agrárkamara emlékezetet: az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a "Termőföldtől az Asztalig" stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése.
A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné.
Több mint egy évvel azután, hogy a Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
akik rámutatnak: a NAK és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Érvelésük szerint ugyanis olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg.
A NAK kiemeli: az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint – legújabbként – a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy
az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz.
A tanulmányok teljes mértékben igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. A JRC jelentése azt jósolja, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás tervezetten 40-60%-os csökkenése a termelés harmadik országokba kiszervezéséhez vezet, beleértve a károsanyag-kibocsátás allokálását is.
Az agrárkamara szerint ez a jelentés már januárban a Bizottság rendelkezésére állt, annak publikálását nyárig halogatta. Az Európai Parlament Comagri Bizottságának október 11-i ülésén a képviselők számon is kérték ezt, de nem kaptak választ.
A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat - figyelmeztet a NAK. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen. Az USDA szerint pedig a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszerellátás bizonytalanságához vezetnek.
Ezek után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felteszi a kérdést hogy miért nem veszi figyelembe az Európai Bizottság a rendelkezésre álló adatokat, tudományos eredményeket, hiszen a tanulmányok kivétel nélkül kimondják: az F2F megvalósítása esetén Európa mezőgazdasági termelése csökkenne, egyes területeken és egyes ágazatok, termékek esetében veszélyes mértékben, az élelmiszerárak pedig jelentősen megemelkednének.
Az agrárium szereplői elengedhetetlennek tartják a teljes körű hatásvizsgálatot és annak közös kiértékelését.
