Palkovics: az európai élvonalba kell emelni a magyar ipart

Palkovics László a gazdasági bizottságban a magyar ipar hatékonyságának javítását ígérte, mert, mint mondta, a hozzáadott érték emelése nélkül nincs versenyképesség. Magyarország nem pusztán összeszerelő üzem, a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya éppúgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában.

Dinamikusan fejlődik az innovációs háttér is, a kutatásokra és fejlesztésekre költött összeg 300 milliárd forintról 800 milliárd forintra nőtt 2010 óta, költségvetési aránya csupán a GDP gyors emelkedése miatt marad el kevéssel az akkor kitűzött célértéktől - fejtette ki.

Hozzátette, hogy a minisztériumnak a folyamatosan változó kihívásokkal éppúgy foglalkoznia kell, mint kormányzati ciklusokon átívelő feladatokkal. Figyelembe kell venni többek között a gazdasági súlypontok világszintű átrendeződését, az energia és a nyersanyagok drágulását, új iparágak megjelenését.

A magyar iparnak ki kell használnia azokat a lehetőségeket, amelyek az energetikában, a hulladékhasznosításban, a körforgásos gazdaságban nyílnak. A járvány alatt felértékelődött az egészségipar is, az utóbbi hónapok legfontosabb tanulsága pedig az, hogy a kormány helyesen ismerte fel a hadiipar jelentőségét még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

A miniszterjelölt közölte, hogy a tárcán belül Koncz Zsófia közigazgatási államtitkár lesz, Vitézy Dávid a közlekedésért, Steiner Attila az energetikáért és a klímaügyekért, Kutnyánszky Zsolt az iparpolitikáért, foglalkoztatásért, digitalizációért, Raisz Anikó a környezetvédelemért felel államtitkárként, a közigazgatási államtitkár pedig Gazsó Balázs lesz.

A fenntarthatósági bizottság ülésén Palkovics László elsősorban energetikai és fenntarthatósági kérdésekről beszélt.

A következő évek kulcskérdésének nevezte a káros anyagok kibocsátásának csökkentését és a megújuló energia arányának növelését, hangsúlyozva, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlítások alapján jól teljesít a klímavédelemben.

A fenntarthatóságot támogató előzmények közül kiemelte többek között az egyszer használatos műanyagok kivezetését, az illegális hulladék lerakatok felszámolását, a hulladékgazdálkodás létrehozását, a körforgásos gazdaság kiépítését, az energiahatékonysági támogatásokat, az elektromos közlekedés, valamint a napelem-telepítés állami ösztönzését, illetve a szintetikus üzemanyagok belföldi fejlesztését állami részvétellel.

A miniszterjelölt üdvözölte, hogy a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerülnek az új ciklusban a környezetvédelmi ügyek, mivel itt összpontosulnak a környezeti kihívásokra adható megoldási lehetőségek is.

A tárca feladata lesz ezen kívül a közlekedés, az energiapolitika, és természetesen az ipar, beleértve a digitalizációt és a munkaerőpiacot - tette hozzá. A technológiai tárca feladatköre tehát nagyon széles, hogy megfeleljen a folyamatosan változó nemzetközi kihívásoknak. A világ ma már nem ugyanaz, mint néhány éve vagy akár 2021 végén, így az iparfejlesztésnek is igazodnia kell a változó feltételekhez - vélekedett a miniszterjelölt.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtt Palkovics László kijelentette, hogy

a munkaerőpiacnak igazodnia kell technológiái változásokhoz, Magyarország pedig elérheti a teljes foglalkoztatottságot, ha a munkaadók kiterjesztik a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Az 1 millió új munkahely ígéretét a kormány a járvány ellenére már az előző ciklusban beváltotta, köszönhetően elsősorban annak, hogy a vállalkozásbarát környezet évről évre beruházási csúcsot eredményezett - mondta.

Ezzel magyarázta azt is, hogy mára szinte kiegyenlítődött az ország keleti és nyugati fele közötti, évtizedeken át jelentős iparosodottsági különbség. A miniszterjelölt szerint a következő évek beruházásaival elsősorban a déli országrész felzárkóztatását kell folytatni, ezen kívül a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Nógrád megye keleti része szorul még segítségre.