Palkovics László: Meg kell szabadulni a földgázfüggőségtől

Túl magas a földgáz aránya az energiamixben

Jelen pillanatban az energetikában az ellátásbiztonság a legfontosabb kérdés. Erre alapozva kell felépíteni az energiastratégiánkat.

Rendkívül fontos kérdés ezen belül, hogyan fogunk áttérni a gázról az elektromosáramra. Ez alapján 2050-re egy nagyon jelentős gázfelhasználás csökkenést fogunk látni – fogalmazott Palkovics László, a technológiai és ipari miniszter, a Portfolio Energy Investment Forum 2022 konferencián.  

A mostani helyzetben szükséges a nemzeti energiastratégia felülvizsgálata. Az elfogadásakor az energetikai helyzet még egyszerűnek tűnt, azóta azonban jelentős változások mentek végbe - mondta.

Kiemelte, hogy jelenleg elsődleges feladat a földgáz arányának a jelentős csökkentése az energiamixben. Ez azért különösen fontos, mert a földgáz drága és nagyrészt nem itthon állítjuk elő. Ennek érdekében keresni kell egy alternatívát és meg kell vizsgálni, hogyan tudunk itthon földgázt, vagy akár más gáztípust előállítani, ami a klímavédelmi céloknak is jobban megfelel.

Ezen túl rendkívül lényeges annak a kidolgozása, hogy hogyan jutunk el a mostaniról egy másféle, villamosenergián alapuló ellátási rendszerre.

A végső energiamixünkben jelenleg 35 százaléka a végső felhasználásunknak a földgáz. Ha együtt nézzük a távhőt és a villamosenergia termelést akkor ez inkább 44 százalék. A cél hogy 2050-ben csak annyi gáz szerepeljen az energiamixben, amennyi a kiegyenlítő kapacitásokból fakad és lehetőleg az se földgáz, hanem egy egyéb gáztípus legyen.

Ezen a téren az első komolyabb változások 2030-ra tehetőek - ismertette.

Egyre lényegesebb a kompenzációra használt megoldások kérdése is a megújuló energiaforrások magas aránya miatt. Ezzel kapcsolatban rendszerirányítói problémákat is meg kell oldani, mert itt jelentős többletköltségek jelentkeznek. Ezen a téren a gáz alapú erőművek is fontosak lesznek, de ez csak a forgóképes kapacitásokhoz lesz használva – hangsúlyozta.

Csökkenni fog a lakossági felhasználás

Most az energiaválság miatt rövidtávon is számos változásra van szükség. Ezek hatásait 2022-2023-ban lehet majd először érzékelni és elsősorban energiahatékonysági megoldások segítéséből fognak állni. A folyamatban pedig az MVM is komoly részt fog vállalni.

Középtávon viszont a beruházásoké a szerep, fontos az erőművi kapacitások, tárolói kapacitások növelése. Ezek 2030-ig valósulhatnak meg – sorolta.

Részleteiben nézve a földgázigény csökkentése nagyon fontos dolog. A lakosság fogyasztási szokások megváltoztak az elmúlt években megváltoztak. Míg 2014-’15-ben a lakossági fogyasztás 2,5 milliárd köbméter volt, addig ez 2021-re 4 milliárd köbméterre emelkedett. Mindeközben nem lettek hidegebbek a telek és a fűtési eszközök sem lettek kevésbé energiatakarékosak. Ez alapján legalább 800 millió köbméterrel visszaeshet a fogyasztás a fogyasztási szokások változása alapján a rezsicsökkentés idei változásai miatt. Ezen túl szükséges a távhő fogyasztás csökkentésére is, ez azonban a jövő évben valósulhat meg – fogalmazott.

Fontos a vállalkozások energiahatékonysági beruházásainak a segítése is. Erre a kkv-k számára nyújt támogatást az állam.

A fogyasztás csökkentés mellett meg kell növelni a hazai földgázkitermelést is.

A jelenlegi 1,5 milliárdos éves kitermelés körülbelül 2 milliárd köbméterre növelhető új mezők nyitása nélkül. 2023-ban ez a fél milliárdos többlet már elérhető lesz.

Mátra és Paks 1 is tovább üzemelhet

Döntés született Paks 1 üzemidő hosszabbításáról is. Az erőmű eredetileg 2040-re teljesen kivezetésre került volna, ez azonban a mostani helyzetre való tekintettel megváltozott. Így további 20 év plusz üzemidőt szeretnének elérni. A szakemberek szerint ebből 10 év garantált és az azon felüli plusz 10 év is működhet - ismertette.

Korábban megindult a Mátrai erőmű, mint egyetlen széntüzelésű erőmű kivezetése is. Ez a folyamat azonban most ideiglenesen megállt, így továbbra is használva lesz a lignit, mint energiahordozó, egészen addig amíg használható. Körülbelül 20 százalékkal emelhető a mátrai erőmű kibocsátása a következő időszakban – tette hozzá.

A naperőművi kapacitások is folyamatosan bővülnek. Már 2025-re 8,5 GW telepített kapacitással fogunk rendelkezni. Ez pedig mind fel fog kerülni a hálózatra.

Nem lesz kötelező a tároló kapacitás

Palkovics László a konferencián elmondta, hogy a fentieken túl jelenleg több döntés is a kormány előtt van.

Ezek közt szerepel az akkumulátoros tárolókapacitások fejlesztésének a támogatása. Erre hosszútávú támogatásokat fognak nyújtani.

Kiemelte, hogy bár szeretnék ha megjelennének nagyméretű tárolási kapacitások akár állami, akár vállalati oldalon, azonban nem lesz kötelező akkumulátor kapacitás telepítés. Habár a tároló kapacitás kiépítése megnöveli a kezdeti költségeket, valójában javítja egy erőmű megtérülését és csökkenti a megtérülési idejét. Így anélkül is ki fognak építeni ilyen kapacitásokat a naperőművek telepítésekor, hogy kötelező lenne.

A szélenergiával kapcsolatban a tárcavezető kiemelte, hogy hamarosan meg fog jelenni az erről szóló részletes szabályozás.

A biomassza szerepéről elmondta, hogy eddig nem volt stratégia a biomassza felhasználására, így ezt most ki kell dolgozni. A hazai potenciált a mostaninál jobban ki szeretnék használni. Ha tőlünk nyugatabbra a fa, a faforgács, a brikett egy bevett fűtési forma, akkor itthon is az lehet. Ezen túl biogázból is akár 1 milliárd köbméter előállítása is elérhető, miközben jelenleg alig több mint 40 millió köbmétert állítunk elő évente.

A geotermia tekintetében is nagy a potenciál. Főleg, a távfűtés terén van rá lehetőség, hogy nagyobb szerepet vállaljon -ismertette.

Hosszútávon a hidrogén felhasználásán is gondolkozni kell, ezért született a hidrogénstratégia, ez azonban még gyerekcipőben jár.

Azonban az eddigi kényelmes állapot, hogy csövön jött a gáz, mos megszűnt, de egy sokkal izgalmasabb jövő jellemzi a magyar energetikát – húzta alá.