Parragh László: legyen kötelező az oltás!

Az ösztönző állam - a magyar gazdaság újraindítása címmel tartottak ma konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Közgazdasági Társaság, az Állami Számvevőszék és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével.

Az elmúlt egy évtized folyamatait tekinti át az Ösztönző állam - hatékonyabb vállalatok című könyv, amelynek alapját az állam és a piac összhangja adja

Pleschinger Gyula, az MKT elnöke nyitóelőadásában kiemelte: a "piac mindent megold" elmélete már a 2008-as válság során sérült, pedig "az egy likviditási válság volt, amelyet a monetáris politika eszközeivel lehetett kezelni".
A jelenlegi gazdasági helyreállításról szólva kiemelte:

• A pandémia azonban keresleti és kínálati sokkokat okozott a világgazdaságban, és nagyon eltérően érintette az egyes szektorokat.
• Az egyes országokat abban a mértékben érinti a válság, amennyire a bajba jutott ágazatok részt kapnak a gazdaságban.
• A hiperglobalizáció megkérdőjelezhető, mert a hosszú beszállítási láncok megnehezítették a kilábalást, erre jó példa a chiphiány, ami jelenleg is sújt több ágazatot.
• Most nem elég a monetáris politika, hanem az állam ösztönző szerepére van szükség.
• A közepes jövedelmi csapdát el kell kerülnünk.
• Nem elég csak a GDP szempontjából értékelni a kilábalást, azt is nézni kell, hogy a GDP és a GNI közötti rés minél szűkebb legyen.

- A szegénységi mutatókat sikerült javítani a válság alatt - emelte ki előadásában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A válságkezelést értékelve kiemelte: a magyar munkajövedelmek a legválságállóbbak, eredményesek a hazai újraindítási intézkedések.

Hangsúlyozta: a válság előtti szintet már meghaladta a gazdaság teljesítménye, a munkahelyvédelmi intézkedések hatásosak voltak, idén júniusban többen dolgoztak a magyar gazdaságban mint valaha.

Mint mondta, a munkaerőpiac a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányában rendeződött át, az EU-ban a 6. legjobb a munkanálküliségi rátánk.

A regisztrált álláskeresők száma 8. hete a járvány előtti szint alatt van, és hétről hétre csökken.

Hozzátette: júniusban 18,6 százalékkal bővült az ipari termelés, ezzel ismét a top 5-ben vagyunk az EU-ban

Kiemelte, hogy az uniós átlagnál magasabb, 27,5% nálunk a beruházási ráta, ami húzza fel a hazai növekedést. Az államadósságról szólva kiemelte: a GDP arányában 77,6 százalékra csökkent a ráta a gazdasági növekedés miatt.

A hazai gazdasági helyreállítási akcióterv sajátosságai közé sorolta, hogy

• a kollektív felelősség és egyensúly elérése a célja
• tudás- és munkaalapú, nem segélyalapú
• célja az összerendezett tudás- és a működőtőke megvédése.

Kiemelte, hogy eddig 918,3 milliárd forintnyi beruházástámogatási program indításáról született döntés, ezzel 2000 milliárd fejlesztés válik elérhetővé.

A válság és a helyreállítási időszak alatt a hitel- és garanciaprogramok leszerződött állománya meghaladja az 5000 milliárd forintot.

A gazdasági újraindítási akcióterv legfontosabb elemei között említette:

• a bértámogatást
• a 25 év alattiak szja mentességének jövő évi bevezetését
• a vállalatok számára elérhető 10 millió forintos kamatmenetes kölcsönt
• a 13.havi nyugdíj visszaépítését
• az 5 százalékos lakásépítési áfát
• az orvosok béremelését
• a lakásfelújítási programot
• és a hitelmoratórium meghosszabbítását.

A helyreállítás második szakaszában 2700 milliárd forintot költenek a felsőoktatás fejlesztésére - tette hozzá. A helyreállítás 3. fázisában a nagy fejlesztések időszaka a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság digitalizálására épít.

Domokos László, az ÁSZ elnöke előadásában kiemelte: a minőségi közpénzköltés a sikeres válságkezelés kulcsa. Mint mondta, a modern államokban a válságok kezelésének legfőbb eszköze a fiskális intervenció, a közpénzek nagyarányú költsége, a sikeres válságkezeléshez minőségi szempontokat kell figyelembe venni, és így befektetéseket eszközölni.

Azok az országok tudtak a legkisebb veszteséggel kijönni a válságból, amelyek fegyelmezett gazdálkodást folytattak, és válság idején megengedhették maguknak a nagyobb hiányt - tette hozzá.

Kiemelte, hogy az ÁSZ arra tett 10 pontos javaslatot, hogy a kormány állítson fel egy prioritási szempontrendszert a támogatandó célok alapján.
A mostani gazdaságpolitikai viták egyik fontos pontja, hogy mikor és mely pontokon tegye meg a költségvetés a válság utáni visszahúzódást.
Minél sikeresebb a válságkezelés, annál gyorsabban célszerű elkezdeni a költségvetés visszahúzódását. Ebben az időszakban még inkább igaz, hogy a közpénzek mennyisége, hanem annak minősége a sikeres költségvetési politika záloga.

Paradigmaváltás is zajlik eközben a gazdaságban, ami nem lesz ugyanolyan, mint a válság előtt - mondta Domokos László.

Parragh László, az MKIK elnöke a kötelező oltás mellett érvelt, mint mondta: "az állam szerepét sokkal erőteljesebben kellene felfogni". Kiemelte: a hazai vállalatok optimizmusa erősödött, a vállalatvezetők számára egyre fontosabb a fenntarthatóság, akár a profitmaximalizálás rovására is.

- A bizonytalanság nem tűnt el a piacokról, nem tudjuk, lesz-e negyedik hullám, meddig lehet az átoltottságot emelni, hogyan alakul az EU-val a viszony, és milyen lehet a bérpálya - tette hozzá.

A bizonytalanságok között említette az inflációt, ami "nálunk a legmagasabb, és nem vagyunk jó pályán."

- Megmosolyogtató, hogy vannak, akik szerint három hónap múlva lejjebb megy az infláció - tette hozzá. Az MNB részéről túlzottnak nevezte az optimizmust, mert "a Covid súlyosan rongálta a fogyasztást, és most az elmaradt fogyasztások fűtik a gazdaságot, ahol egy túlfűtöttségi kockázat is jelen van". Kiemelte, hogy szerinte gyorsan lett kivezetve a Növekedési Hitelprogram, amit más hitelprogrammal pótolnak.

Hozzátette: a forintárfolyam öt év alatt 15 százalékot gyengült, ami emelte az exportot, de a versenyképességet javító lépéseket elodázhatta. A bérekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok növelése össztársadalmi cél, nem lehet csak kiadásként tekinteni rá. 

Következtetésként elmondta: olyan útkeresési szakaszba jutottunk, ahol felértékelődött az önellátás és a fenntarthatóság.