Pénzügykutató: Idén 7 százalékkal nőnek a reálkeresetek

Hírek2019. szept 25.MTI

Jövőre 3,8 százalékos növekedésre számít a Pénzügykutató: a világgazdaságból érkező kedvezőtlen hatásokat ellentételezik a beérkező uniós támogatások, a magyar kormány és a jegybank növekedésélénkítő intézkedései.

A Pénzügykutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint jövőre is kitarthat a gazdaság lendülete, de a növekedési ütem csökkenni fog: az idei 4,7 százalékról 3,8 százalékra - mondta Várhegyi Éva kutatásvezető szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hozzátette: a jövő évi mérséklődés oka, hogy az ideihez képest csökken a fogyasztás és a beruházás élénkülése.

A viszonylag magas dinamika fenntartását segíti, hogy a világgazdaságból érkező kedvezőtlen hatásokat ellentételezik a beérkező uniós támogatások, a magyar kormány és a jegybank növekedésélénkítő intézkedései - mondta a kutatásvezető.

Az elemzés szerint a növekedést főként a belső impulzusok segítik. A fő húzóerő a fogyasztás lesz. A fogyasztást a munkaerőhiány miatt gyorsan melkedő keresetek mellett a nagyobb foglalkoztatás is élénkíti - mondta.

A reálkeresetek növekedését az idén közel 7 százalékra, jövőre pedig 6 százalékra várják.

A beruházások dinamikája az idén megközelíti a tavalyit, az adatok azt mutatják, hogy beindultak a magánberuházások - jegyezte meg Várhegyi Éva.

Kitért arra, hogy az élénk belső kereslet megemelte az inflációt, de mértékét még a toleranciahatáron tartják a külpiacokról érkező dezinflációs hatások.

A Pénzügykutató szerint az idén 3,4 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet az infláció.

Az infláció üteme az idén megugrott szintjéhez képest így várhatóan mérséklődik jövőre. Az államháztartás pozíciója is javul, részben a szigorodó költségvetési politika hatására, részben a magas nominális GDP-nek köszönhetően - mondta a kutató.

A foglalkoztatás - már korlátokba ütköző - kismértékű bővülése mellett a munkanélküliségi ráta tovább csökkenhet, megközelítve a 3 százalékos szintet. A mérsékeltebb fogyasztói és beruházási kereslet következtében a külső egyensúlyi pozíciók az uniós források csökkenése mellett sem kerülnek még veszélybe, bár a többletek tovább apadnak jövőre - mondta Várhegyi Éva.

Hozzátette: 2019-ben az államháztartás hiánya (ESA szemléletben) a GDP 1,7 százalékát teheti ki, ami valamivel kisebb a költségvetési előirányzatnál. A hiánycél teljesülését a vártnál kedvezőbb makrogazdasági folyamatok támogatják. A kilátások szerint 2020-ban folytatódik a költségvetési kiigazítás és elérhető közelségbe kerülhet a középtávú költségvetési cél. Az államháztartás ESA szerinti hiánya a GDP 0,9 százalékára süllyedhet - ismertette.

Az előrejelzés szerint a GDP-arányos bruttó államadósság az idei év végéig 67,8 százalékra, 2020 végéig pedig 64,5 százalékra mérséklődhet,

elérheti a pénzügyi válság előtti szintet. A Pénzügykutató szerint marad az enyhén negatív egynapos betéti kamat, és a funkcióját vesztett alapkamat 0,9 százalékos mértéke sem változik. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok azonban emelkedhetnek.