Pozitív meglepetés a friss inflációs adat

A tényadat kicsit kedvezőbb lett az általunk várt 4,7 százaléknál. Kedvező a maginfláció további lassulása, 4,4 százalékra a májusi 4,8 százalékról - írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Havi szinten az élelmiszerárak 0,1 százalékkal nőttek, ez kissé kedvezőbb volt az általunk vártnál, döntően innen érkezett a hajszálnyi pozitív meglepetés. Árnyalja a képet azonban, hogy a szolgáltatások inflációja továbbra is magas: ebben főcsoportban havi szinten 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amiben meghatározó szerepe volt az üdülési szolgáltatások 3,7, a sport, múzeumi belépők 2,3 és a helyi tömegközlekedés 1,1 százalékos havi drágulásának. A járműüzemanyagárak alakulása a várttal összhangban havi szinten 0,5 százalékos volt. A statisztikára kedvezőtlenül hatott a vezetékes gáz drágulása, ahol újabb technikai áremelkedést (1,4 százalék hó/hó) számolt el a KSH. A forintárfolyam stabilitása mellett meglepő a tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékos havi áremelkedése.

Az inflációs kép összességében vegyes. Az elkövetkező hónapokban a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás támogatja a dezinflációt. Ez utóbbinak a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene leginkább megjelennie.

Azonban az idei kedvezőtlen időjárás folyamatos felfelé irányuló kockázatot jelent az élelmiszerek áralakulására nézve, dacára a kormányzati árkorlátozó intézkedéseknek.

Ez utóbbi kivezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság úgy tűnik, még egy jó időre velünk marad, nehezítve az előrejelzéseket. A fentiek mellett az év második felének folyamatait a kedvezőtlen bázishatás is befolyásolja, így az év végéig döntően a 4-5 százalékos sávban, trend nélkül ingadozik majd várhatóan az éves inflációs index.

A mostani adat közlése után továbbra is fenntartjuk a 4,7 százalékos éves átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünket - írja Nyeste Orsolya.

Júniusban az infláció az előző havi 4,4 százalékról várakozásaimnak megfelelően 4,6 százalékra emelkedett. Az adat bizonyos szempontból csalóka, hiszen arra következtethetnénk, hogy egy fokozatosan növekvő inflációs nyomás van jelen a gazdaságban. A kép azonban ennél árnyaltabb, hiszen az infláció növekedésében jelentős szerepe van a bázishatásnak, az elmúlt 4 hónap havi alapú árindexe alacsony volt: 0,0, 0,2, 0,2, illetve 0,1 százalék – csak eközben a bázisidőszakban az utolsó két árindex -0,1 és 0,0 százalék volt - írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Eközben persze a 4,6 százalékos infláció nem tekinthető alacsonynak, nagyjából az inflációs cél másfélszerese, bár tény, hogy a korábbi évek kétszámjegyű értékétől elmarad.

Az inflációt több tényező húzza felfelé, mint például az élelmiszerárak emelkedése, a magasan ragadt inflációs várakozások vagy például az energiafogyasztás növekedése, ami a KSH módszertana (átlagárszámítás) miatt megjelenik az inflációban. Ugyanakkor a gyenge dollár, az alacsony külső infláció és a viszonylag alacsony olajárak érdemben lassítják a pénzromlást.

Érdemben fékezik a pénzromlást az árrésstopok is, ezek nélkül az inflációs mutató nagyjából 1 százalékponttal lenne magasabb. Szintén magasabb lenne az infláció a kormányzati inflációcsökkentő megállapodások (például bankok, telekommunikáció) nélkül. A mostani inflációs adatban jelent meg érdemben a drogériák árrésstopjának hatása, igaz, hogy ez a termékcsoport alacsony inflációs súlya miatt csak tized pontokban mérhető. Havi alapon a mosó- és tisztítószerek 5,5, míg a testápolási cikkek 5,9 százalékkal lettek olcsóbbak.

Az előző hónaphoz képest tovább gyorsult az élelmiszerek drágulása – 5,9 százalékról 6,2 százalékra. Ezen belül is kiemelkedő a gyümölcsök drágulása – a termékcsoport egy hónap alatt 8,3 százalékkal lett drágább – itt a mezőgazdaság teljesítménye és az ebből fakadó alacsony kínálat lehet a fő ok, amihez persze az időjárás is hozzájárult. Havi alapon 1 százalék fölött drágult a marha- és a baromfihús, míg több termék (étolaj, tojás, margarin) olcsóbb lett.

Éves összevetésben azonban még így is 20 százalék fölötti a drágulás a tojásnál, a lisztnél, az étolajnál és a kávénál – ezek a kávé kivételével árrésstopos termékek, így nem állíthatjuk, hogy csak a kiskereskedelem felelős a magas élelmiszerinflációért.

Éves összevetésben jelentősen, 9,1 százalékkal drágult a házon kívüli étkezés is – itt a növekedést a bérek emelkedése csak részben magyarázza. Általánosan a mai adatok alapján nem mondható el, hogy látható lenne az árrésstopon keletkezett bevételkiesés áthárítása már termékekre – bár ennek kockázata továbbra is fennáll, erre továbbra is figyelni kell.

A szolgáltatások éves alapú drágulása júniusban tovább lassult, az előző havi 5,9 százalékról 5,4  százalékra. Ez havi alapon 0,6 százalékos drágulást jelent, ami első ránézésre jelentős, azonban ebben szerepe van az üdülési szolgáltatások szezonális drágulásának is, bár fontos megjegyezni, hogy itt éves alapon is érdemi, 7,8 százalékos áremelkedés látszik.

A tartós fogyasztási cikkek drágulása 2,2 százalékról 2,6 százalékra gyorsult – ez láthatóan érdemben alacsonyabb az áraknál, itt segít a stabilizálódó forintárfolyam, illetve az alacsony importált infláció.

A mai adatok alapján továbbra is fenntartom korábbi véleményemet, miszerint a monetáris politika lazítása egyelőre nem reális, idénre nem várok kamatcsökkentést.

Ezt egyrészt indokolja a mostani adat – a 4,6 százalék érdemben a jegybanki cél felett van – illetve a későbbre várható infláció is: az árrésstopok egyszer kivezetésre kerülnek, ez pedig egy nagyjából 1,5 százalékpontos inflációs ugrást eredményezhet (ide véve az önkéntes árkorlátozások lejártát is), azaz az infláció is magas lesz, amire a jegybnak hatni tud, amit monetáris politikájával vissza tud húzni.

A stabilizálódó, illetve kismértékben erősödő forint segíthet az infláció leszorításában, az inflációs várakozások mérséklésében.

Míg az eddigi hónapokban a bázishatások növelték az inflációt, a jövő hónapban ez megváltozik, így az inflációnál a mostani adat egy lokális csúcspont lehetett, innen kisebb csökkenésre lehet számítani.

Az év végén a pénzromlás 4 százalék körül alakulhat, az éves átlagos infláció pedig 4,6 százalék lehet, feltételezve az árrésstop egész évben történő fenntartását - írja Regős Gábor.