Sokkal hatékonyabb területfejlesztési politika következhet
HírekMagyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő két évben a területfejlesztési politika legsikeresebb időszaka jöjjön el - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Mohácson, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának közreműködésével Megújuló területpolitika – összehangolt térségi együttműködések a területfejlesztés szolgálatában címmel szervezett konferencián.
Hatékony területfejlesztés
Az MKT együttműködésével megrendezett eseményen Navracsics Tibor a megújuló területfejlesztés, illetve az ezt szolgáló térségi együttműködések témái köré szervezett konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a közigazgatás megújítását követően mostantól - a jogszabályi változásoknak is köszönhetően - a területfejlesztést teszi hatékonyabbá. Kifejtette: az új területfejlesztési politika egyik legfontosabb alapelve, hogy előtérbe helyezze a térségi együttműködéseket a források - kiemelten az Európai Uniótól érkező támogatások - hatékony elosztása érdekében.
A tárcavezető jelezte: a magyar politikatörténetben másodszor fordul elő, hogy közigazgatási minisztériuma van az országnak. Az első tárca idején, 2010 és 2014 között - idézte fel - sikerült kiépíteni egy új területi közigazgatási rendszert kormányablakokkal, új jogrendszerrel.
Navracsics Tibor szerint a közigazgatás megújítása után most a területfejlesztés következik, amelynek részeként a kormányzat átalakításával, az új területfejlesztési törvénnyel, új szemléletmódot tükrözve lehetőség lesz a hatékonyabb munkára.
A tárcavezető szólt arról is, hogy a térségi szereplők - így például az önkormányzatok - és az államigazgatás, a kormányzat jól kiegészíti egymást, a minisztérium feladata pedig, hogy a szereplőket a hatékony területfejlesztés és a rendelkezésre álló európai uniós források minél jobb felhasználása érdekében illessze össze.
A miniszter beszélt arról is, hogy a jövőben minden eddiginél nagyobb szükség lesz a felek között párbeszédre a források hatékony elosztásának érdekében, ugyanis az igények mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló forrás.
Ennek kapcsán aláhúzta: ha a kormányzat egy térséget fejleszt, az nem jelenti azt, hogy egy másikat büntet, hiszen a
legnagyobb jó szándékkal rangsorolja a fejlesztési célokat is.
Kijelentette: a területfejlesztés, a kormányzati politika legfontosabb célja, hogy
Magyarország jobb ország legyen, az itt élők jobban érezzék magukat, és gazdagabbak legyenek.
Az eseményen Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP), a város polgármestere arról beszélt, hogy Mohács az utóbbi évtizedben ugrásszerű fejlődésen ment keresztül, azonban a kormányzat támogatásával - egyebek mellett az M6-os autópálya fejlesztésének, a majdani új Duna-hídnak és a Mohács 500 Programnak köszönhetően - további előrelépéseket érhet el.
Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Mohácson és környékén, Nyugat- és Dél-Baranyában még ma is komoly tartalék áll rendelkezésre munkaerőből, ami biztosítja a további fejlődést.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a Mohács 500 Program ötvenmilliárd forintos területfejlesztési célokat szolgáló beruházást foglal magába a kulturális rendezvények mellett. A tervezett mohácsi Duna-híd kapcsán beszámolt arról, hogy lezárult a kiviteli tervek elkészítéséhez szükséges közbeszerzés, egyben reményét fejezte ki, hogy a kormányzat intézkedéseinek köszönhetően néhány éven belül megindul a valamivel több mint négy évre tervezett építkezés, és a csata 500. évfordulójára már látványos fázisába kerül a beruházás.
Nem csökkentek a területi különbségek
Az eseményen Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke értékelte az elmúlt két évtized területi fejlesztés politikáját ''20 éve az Európai Unióban. Célok, eredmények, tanulságok'' című előadása során.
Mint mondta, a kohéziós politika két évtizedes eredményeit értékelve látható, hogy az országon belüli területi egyenlőtlenségek nem csökkentek érdemben, miközben egyes régiók már a térség országaihoz képest is lemaradtak.
Ezek a nagy területi különbségek pedig az ország egészének a versenyképességét visszafogják
– vélekedett.
Ennek oka, hogy Magyarországon a kohéziós források felhasználását leginkább a makrogazdasági célok, nem pedig a területfejlesztési igények vezérelték. Az uniós forrásból megvalósított beruházásokat a tudás alapú ágaztok alulreprezentáltsága, az ágazati meg nem felelés és a területi feltételek hiánya jellemzi.
A jövőben a fejlesztéspolitikai tervezés során a vidéki térségek esetében a középvárosok homloktérbe helyezése, a városi térségekben való gondolkodás lesz kiemelten fontos
- húzta alá.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a minisztérium által szervezett egésznapos konferencián részt vesz - mások mellett - Mayer Gábor területfejlesztésért, György István területi közigazgatásért és Dukai Miklós önkormányzatokért felelős államtitkár is. A teljes konferencia az alábbi videón tekinthető meg: