Meddig gyengülhet még idén a forint?

Összegzés

A megkérdezett elemzők nem várnak egyértelmű trendet az euró/forint árfolyamban az idei évben. Néhány hónapos távon reális a kockázata, hogy 340 forintra emelkedjen a kurzus, míg az év végén 332-335 körül ingadozhat az árfolyam.

Az infláció az idei első negyedévben 4 százalék felé kerülhet, amely a regionális szinten is alacsony reálkamatlábak, és a külkereskedelmi mérleg többletének eltűnése mellett átmeneti forintgyengülést okozhat.

Felfelé mutató kockázatot jelent továbbá az euró/forint árfolyam szempontjából, hogy a piac félreértelmezi-e a Magyar Nemzeti Bank üzenetét a devizaswap állománnyal kapcsolatban.

A szakemberek emellett rávilágítottak, hogy a magyar államadósság devizaaránya 15 százalékra süllyedhet az idei évben. Az államadósság így még inkább immunissá válik a forint árfolyamának mozgására, azaz a korábbi kemény korlátok helyett jelenleg az inflációs pálya mint puha korlát játszik szerepet.

Erste Bank

Tovább gyengélkedik a forint, az elmúlt hónapokban az árfolyam nagy kilengésekkel ütött újabb és újabb mélypontokat. A mögöttes okokat illetően azonban nem igazán lehet újdonságokat találni Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint.

Talán a legfontosabb tényező továbbra is az MNB monetáris politikája, ami a régióban és globálisan is nagyon lazának tekinthető, hiszen mélyen negatív reálkamat szintet tart. A kirívóan alacsony reálkamat mellett, illetve ezzel összefüggésben a monetáris politika másik fontos eleme a kiszorított likviditás mennyisége.

Lényegében ugyanis a folyamatos bankközi piaci többletlikviditás biztosításával tudja a jegybank alacsonyan tartani a kamatokat, ami viszont értelemszerűen gyengíti a forintot.

A többletlikviditás nagyságát az MNB-nél elhelyezett nettó betétállomány egyenlege mutatja, ami a nyári alacsony szintek után emelkedésnek indult, és az elmúlt hónapokban többé-kevésbé együtt mozgott az euró/forint árfolyammal.

Tehát miközben a forint árfolyamát a nemzetközi folyamatok, a kockázatvállalási kedvben bekövetkezett, időnként kifejezetten hektikus változások erősen befolyásolják, a bankpiaci likviditási helyzet jegybanki mikromenedzselése is igen fontos tényező, és sokszor jól magyarázza a forint eltéréseit a régiós versenytársaktól.

Az MNB laza monetáris politikája mellett mindenképpen a fizetési mérleg többletének eltűnését kell megemlíteni, ami fontos fundamentális magyarázója a gyengébb forintnak – világított rá Nyeste Orsolya.

Meg kell jegyezni emellett, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege a tavalyi év második felében az előzetesen vártnál jobban alakult, s ez fékezhette a forint gyengülését.

Mivel a fizetési mérleg többletében további romlás nem valószínűsíthető, ez a tényező további leértékelődést nem indukál, de azt is látni kell, hogy a korábban tapasztalt, magas folyó fizetési mérleg többletek sem fognak visszatérni az elkövetkező időszakban.  

Az infláció alakulása szempontjából az elmúlt időszakban bekövetkezett forintgyengülés mindeddig nem adott okot aggodalomra. A belső kereslet ugyan felfelé hajtja az árakat, ami jól tükröződik a piaci szolgáltatások magas, 5 százalékot közelítő éves árindexében. Az ipari termékek éves szintű inflációja ellenben változatlanul 1 százalék alatt van, mutatva az alacsony importált inflációt, illetve a forintgyengülés vártnál visszafogottabb átgyűrűző hatásait a fogyasztói árakba.

További gyors forintgyengülés az élénk fogyasztói kereslettel párosulva azonban már hozhat jelentősebb, egyszeri infláció-megugrást ebben a termékcsoportban is, bár a folyamat megítélését nehezíti, hogy a globális inflációs várakozások meglehetősen hektikusan változtak az elmúlt hónapokban.

Mindenesetre az MNB-nek továbbra sincs árfolyamcélja, fókuszának középpontjában az infláció, annak alakulása áll. Eközben viszont sokszor úgy tűnik, mintha az MNB a likviditás menedzselésekor mégis figyelemmel kísérné a forintot.

Azaz, ha az árfolyam túlságosan gyengül, akkor hagyja egy kicsit szűkülni a bankközi likviditást, míg ha a forint túlságosan erősödni kezdene, akkor több pénzt hagy a bankközi piacon a devizaswap eszközén keresztül. Rövid-távon a fókuszban így továbbra is a MNB hétfői deviza-swap tenderei lesznek.

Mivel azonban a bankközi piac többletlikviditása az elkövetkező időszakban „önmagától” is jelentősen csökkenhet – mint ahogyan ezt maga a jegybank is jelezte az elmúlt héten kiadott tanulmányában – és ha a jegybank ezt nem ellensúlyozza a swapállomány növelésével, a forint gyorsan visszafordulhat az erősödés irányába.

A nemzetközi tényezők közül a továbbra is a vezető jegybankok monetáris politikáját érdemes figyelni, hiszen, ha vártnál hamarabb érkezik egy szigorítás irányába mutató monetáris politikai fordulat, ennek hatásait a forint is megérezheti. Emellett az Erste Bank elemzőinek véleménye szerint meglehetősen rosszul érintené a már egyébként is gyenge szinten lévő kurzust, ha az euró/dollár árfolyama elindulna a paritás (1,0000) irányába.

A fentiek azt is jelentik, hogy nem várható egyértelmű trend a forint árfolyamában a közeljövőben. Összességében továbbra is 335 forint körüli euróárfolyamot vár Nyeste Orsolya, miközben a kilengések várhatóan nagyok maradnak mindkét irányba.

MKB Bank

Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzőjének elmondása alapján a forint árfolyama az elmúlt néhány évben kemény korlátnak ütközött az államadósságra vonatkozó szabályok miatt. Ugyanakkor fontos látni, hogy az államadósság devizaaránya is folyamatosan csökkent 2012 óta: az akkori 50 százalékos értékhez képest az ÁKK tavaly decemberben megfogalmazott, idei évre vonatkozó célja szerint a devizaarányt legalább 15 százalék körüli szintre kell csökkenteni.

Ennek tükrében a magyar államadósság még inkább immunissá vált a forint árfolyamának mozgására. Következésképp, a korábbi kemény korlátok helyett jelenleg az inflációs pálya mint puha korlát játszik szerepet, amelyet az árfolyam befolyásol.

Fontos azt is látni, hogy a kormányzaton kívül a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások devizaérzékenysége is jelentősen mérséklődött a válság óta, így itt is fokozatosan háttérbe szorulnak a kemény korlátok – fejtette ki az MKB Bank vezető elemzője.

Ami a hazai inflációt illeti, 2019 decemberében 4 százalékra gyorsult az árszínvonalromlás mértéke a novemberi 3,4 százalékról (év/év alapon mérve), ezzel pedig elérte a jegybank inflációs toleranciasávjának felső, 4 százalékos szintjét. Ráadásul az MNB saját, decemberi előrejelzése szerint idén január-februárban is még 4 százalék felett járhat az infláció, és csak márciusra csökkenhet 4 százalék alá az inflációs dinamika.

Az MNB január 28-i kamatdöntő ülésekor megerősítette a laza monetáris politika melletti elköteleződését és reagált a jelenlegi inflációdinamikára is, miszerint a további monetáris politikai lépéseket az inflációs kilátások tartós megváltozása befolyásolja majd.

Az MKB Bank elemzőinek előrejelzései szerint amennyiben az euró/forint árfolyam a jelenlegi szinteken vagy valamelyest felette ragad, akkor az infláció minden más tényező változatlansága mellett 2020 végéig 4 százalék fölött maradhat, vagyis a toleranciasávon kívülre kerülne.

Következésképp ebben az esetben a monetáris politikában finomhangolásra lehetne számítani, amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a második körös inflációs hatások is felerősödnek.

Természetesen az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációs pályát jelentősen befolyásolhatja a kereskedelmi háború esetleges fokozódása, a globális geopolitikai kockázatok felerősödése vagy a világpiaci olajárak megugrása.

Ha ezek a tényezők ráerősítenének az euró/forint jelenlegi (vagy esetleg még magasabb) árfolyamára, akkor az inflációs mutató átmenetileg toleranciasávon kívülre kerülne. Azonban érdemes látni, hogy az elmozdulás tartóssága és mértéke is számos tényezőtől függ, ezért nem minden esetben szükséges a jegybanknak reagálnia ezen eseményekre.

2020 év végére az MKB Elemzési Központ az euró/forint árfolyamra 332-es szintet prognosztizál.A forint megítélését illetően, valamint a főbb devizákkal szembeni mozgásában hosszú távon továbbra is a külső tényezők a dominánsnak, amelyek tavaly ősz óta nem módosultak érdemben.

Az Európai Központi Bank szeptemberi kamatcsökkenését követően változatlanok maradtak a monetáris kondíciók, míg a Fed háromszor vágott kamatot 2019-ben. 2020-ban is leginkább a nemzetközi hatások lehetnek majd a forintárfolyam alakulásának mozgatórugói.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint rövidtávon elérhetővé válhat a 340-es euró/forint árfolyam. Ezt követően a piac értékítéletétől függ, hogy túlszárnyalja-e a kurzus ezt a szintet.

Virovácz szerint felfelé mutató kockázatot jelent az euró/forint árfolyam szempontjából, hogy a piac félreértelmezi-e a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi üzenetét, miszerint a devizaswap-tenderek alakítása nem egy klasszikus monetáris politikai eszköz. Vagyis az MNB vélhetően nem módosít a tendereken a forintárfolyam mozgása miatt.

Az ING Bank vezető elemzője rámutatott, hogy alapvetően a bankközi likviditástól függően finomhangolhatja az MNB a devizaswap állományt. Amennyiben tehát szűkülne a likviditás, abban az esetben akár még tovább növelheti a jegybank devizaswap állományt, függetlenül az aktuális forintárfolyamtól.

Döntő fontosságú lesz az is, hogy a külföldi szereplők mennyire bíznak majd az MNB inflációs előrejelzésében. Az első negyedévben a fogyasztói árindex átmenetileg 4 százalék felé emelkedhet, majd az ezt követő hónapokban a Magyar Nemzeti Bank prognózisai szerint visszasüllyedhet a mutató 3,5 százalék közelébe.

Az év második felében az infláció várható mérséklődése ugyanakkor beigazolja majd az MNB előrejelzéseit – tette hozzá Virovácz Péter. A magyar gazdaság növekedésének lassulása és a visszafogott külső környezet is fogyasztói árindex süllyedésének irányába hat.

Amint a piac észleli a kedvező inflációs fordulatot, az árfolyam stabilizálódhat 335 forint környezetében. Ezt a várakozást erősíti a forint alulértékeltsége és a befektetői pozícionáltság is. Az ING Bank év végi euró/forint pontbecslése 335 forint.

2020 második felében Virovácz mellesleg a dollár gyengülését vizionálja, ami szintén segítheti a forint enyhe felértékelődését. Habár az Egyesült Államokban ősszel esedékes elnökválasztás kimenete jelentős bizonytalansági faktor az amerikai fizetőeszköz szempontjából.