Tiltott piaci manipuláció miatt 10 milliós bírságot kapott egy magánszemély
HírekAz MNB 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre tiltott piaci manipulációnak minősülő tőzsdei kereskedés miatt. Az érintett tevékenységével félrevezető, hamis jelzést adott a befektetőknek több tőzsdei részvény valós piaci megítéléséről, keresletéről-kínálatáról. Az MNB tiltott piacbefolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést is tesz - írja az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, amelyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).
A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett NORDTELEKOM, ENEFI, ŐRMESTER és BÉT részvényekre vonatkozóan. Magatartása az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetített, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását.
Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, illetőleg forgalmáról.
A magánszemély a vizsgált időszakban ugyanis olyan volumenű kereskedést folytatott, amelynek eredményeként a tőzsdei megbízásaiból teljesült kötések az érintett értékpapírok napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát is meghaladták.
Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-90 százalékát is elérték. Az érintett, Standard kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy amennyiben a napi összforgalom jelentős százalékát egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására.Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.
A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, tehát az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél, például valamilyen kereskedési stratégia végrehajtása vezeti. A jogsértéshez elég, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek.
A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amik félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról.
Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá.A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély évtizedes tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, tevékenységét négy részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta.
Egyebek mellett enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírok a BUX és BUMIX indexkosarakban nem szerepeltek. Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával - írja az MNB.